Bulimia

Bulimia – két aktívkülönprogram kombinációja

 

A bulimia, egy ún. falási-hánytatási soványságkór, két aktív biológiai különprogram egészen speciális kombinációja.

Csupán e két konfliktus kombinációja és aktivitása által egyidejűleg fennáll egy ún. skizofrén konstelláció is; vagyis két DHS-konfliktus egyidejű előfordulása Értelmes Biológiai Különprogramokkal (ÉBK), amelyek Hameri góca a különböző agyféltekékben van.

A konfliktusok a vér alacsony vércukorszintjét és a gyomorfekélyt hordozzák magukban.

Hogy milyen sorrendben „csapódnak be” a biológiai konfliktusok, az a páciens kezűsége mellett a hormonális állapotától is függ (pl. klimaktérium, fogamzásgátló tabletta stb.). Ugyanis ha változik a hormonális állapot, akkor változik a konfliktusérzékelés is, ami azt jelenti, hogy ugyanaz az esemény teljesen másképp dolgozódik fel: pl. a nő menopauzája esetében az nem egy női, hanem férfi értelemben vett konfliktusként érzékelődik.

A tapsteszt a legbiztosabb módja a kezűség megállapításának. Ha a jobb kéz van felül, akkor az ember jobbkezes és fordítva, ha a bal kéz van felül, akkor az agyból kifolyólag balkezes.

Egy jobbkezes fiatal nőnek pl. egy undor-félelem konfliktus során (frontalmedialis, bal o.) leesik a vércukorszintje (hypoglykaemia). Mivel az illetékes relé nem a női birtokzónában van, az agyfélteke itt még nem változik. Ha viszont fogamzásgátlót szed vagy a DHS során dupla konfliktust élt át (pl. egyidejűleg még egy rémület-félelem konfliktust is), ettől kezdve a nagyagy bal oldala azonnal blokkolt, úgyhogy a következő konfliktus már csak a jobb oldali, férfias agyféltekén tud becsapódni. Ha következő konfliktusként (jobb, halántéklebeny)  még egy birtokbosszankodás-konfliktust is elszenved, akkor azonnal bulimiás lesz és egyidejűleg skizofrén konstellációba kerül.

Egy balkezes fiatal nőnek egy undor-félelem konfliktus során megemelkedik a vércukorszintje (hyperglykaemiás lesz), vagyis a konfliktus (a balkezesség miatt) a szemben lévő férfi agyféltekén csapódik be. Elméletileg átélhet még egy undor-félelem konfliktust – ez alkalommal hypoglykaemiával, de akkor ő „csak” skizofrén konstellációban van. Ha most azonban még egy identitás-konfliktust (bal halántéklebeny) is elszenvedne, akkor az agyi oldal váltana és szervileg gyomorfekélyt kapna és azonnal bulimiás lenne.

Ha egy balkezes nő fogamzásgátlót szed, akkor ő a bal, női agyféltekén reagál, mégis mint egy balkezes férfi. Túlnyomóan férfiasan is érez, de egy kicsit nőiesen is („bi”), és most első konfliktusként a női undor-félelem konfliktust férfiasan éli meg és ezért ellenszegülés-konfliktusa lesz.

A jobbkezes férfi egy birtokbosszankodás-konfliktustól gyomorfekélyt kap (jobb halántéklebeny). A második konfliktus már a nagyagy szemben lévő féltekéjén csapódik be és így ő is elszenvedhet egy undor-félelem konfliktust, akkor azonban automatikusan skizo-bulimiás konstellációban lesz.

A balkezes férfi ezzel szemben egy birtokbosszankodás-konfliktusnál először végbélfekélyt (bal halántéklebeny) kapna, ezáltal a bal agyi oldal lenne blokkolva. De minden egyes hormonális változás újra keveri a kártyalapokat.

A jobbkezesek és balkezesek között csak a lelki szint és az agy közötti kapcsolat van felcserélve. Az agyi szinttől a szervi szintig a kapcsolat  ezzel szemben mindig állandó. A bal- és jobbkezűség az agyban kezdődik, a kisagytól kezdve minden oldalszerűen van definiálva. Az agytörzsben a kezűség gyakorlatilag nem játszik szerepet. A kezűség ezért a Germán Gyógytudományban nagyon fontos kritérium, a diagnosztika számára pedig elengedhetetlen.
Íme egy példa:

Egy jobbkezes női páciensnek hét éves korában végig kellett néznie, ahogyan az oroszok megerőszakolták az édesanyját. Eközben két konfliktust szenvedett el: egy undor-félelem konfliktust, alacsony vércukorszinttel (hypoglykaemia) és egy rémület-félelem konfliktust.
A konfliktusok aztán éveken át aktívak maradtak, ami azt jelenti, hogy bár mindig is aktívak voltak, de el voltak nyomva.

17 évesen férjhez ment, röviddel a házasságkötés után azonban szörnyű vita alakult ki a friss házasok között. Eközben a hölgypáciens elszenvedett egy DHS-t, egy birtokbosszankodás-konfliktust gyomorfekéllyel. Ettől a pillanattól kezdve bulimiás lett. Ez a vita kiújuló jellegű volt. Mégis amikor a férjével újra kibékült, alkalmanként gyomorvérzése lett a gyógyulási fázisban. Minden alkalommal, amikor megint veszekedés volt közte és a férje között, azonnal bulimiás lett. Az undor-félelem konfliktus még évekig függő aktivitásban maradt, mert gyakran összeesett, elájult (alacsony vércukorszint).

Tudni kell, hogy egy függésben lévő konfliktus bármikor újra fellángolhat és a következő konfliktusnál a páciens azonnal skizofrén konstellációba kerülhet.
A különös ebben az, hogy a páciens nem épít fel konfliktustömeget és az ilyen függésben lévő konfliktusokkal az ember meg is öregedhet.

Valóban nem könnyű ezeket a konfliktusokat véglegesen megoldani. Ha ebben az esetben sikerülne a bosszankodás-konfliktust végérvényesen feloldania, akkor ezzel a másik még tisztázódna. Vagyis ha a házassági vitákat tartósan megszüntetnék vagy ha a konfliktus talán egy válással pl. magától elintéződne, úgy az undor-félelem konfliktus még akkor is függő aktivitásban maradna. Némely konfliktust csak tudatos szinten lehet feloldani, legyőzni.

Egy másik példa:
Egy kb. öt éves kisfiúnak az apja –  akit a gyerek tulajdonképpen csak részegen ismert – paradicsomot, uborkát és konzervhalat tömött a szájába. Amikor a gyerek ettől undorodott, az apja ütlegelte, ordított és artikulátlanul üvöltözott vele a vendéglőben. Ekkor a kisfiú hányt, amivel még jobban felingerelte az apját és még jobban ütötte a gyermeket.

A jobbkezes fiú átéltt eközben egy birtokbosszankodás-konfliktust gyomorfekéllyel és egy hallás-konfliktust, hogy „nem hiszek a füleimnek, ez nem lehet igaz” (tinnitus, fülzúgás, fülcsengés). Az apa most kezdte csak el igazán tömni a gyereket uborkával, paradicsommal és konzervhallal. A gyerek leírhatatlan undort érzett, de az apa elvből vagy egyszerűen csak, mert részeg volt, nem tágított. Minden egyes hányás után újra és újra uborkát és paradicsomot tömött a szájába. A gyerek néhány perccel az első DHS után elszenvedett még egy undor-félelem konfliktust is.

Attól az órától kezdve skizo-bulimia konstellációban volt, méghozzá több sínen: mindig, amikor uborka, paradicsom vagy konzervhal került az asztalra, a páciensnek azonnal hányingere lett, talán még hányt is. Ezen kívül a vér alacsony vércukorszintje miatt, az undor-félelem konfliktus miatt azonnal édeset kellett ennie: farkasétvágy! Amikor az apa ismételten részegen üvöltözött, amit mindenesetre rendszeresen megtett, az már elegendő volt a bulimiához és a fülcsengés kialakulásához.

A sínek mindig kiegészítő konfliktus-figyelmeztetőjelek vagy a DHS pillanatában érzékelt észlelések. Ha a páciens később egy ilyen sínre kerül, akkor ez a teljes konfliktus kiújulását eredményezheti. A tudás azonban, hogy mely konfliktusokat szabad feloldani, hogy szabad-e egyáltalán, és főleg melyek azok, amelyeket már egyáltalán nem szabad feloldani, megmutatja, hogy milyen lelkiismeretességgel kell eljárni a Germán Gyógytudományban.

A Germán Gyógytudomány terapeutának ezért nemcsak egy mindent átfogó orvosi és emberi szakképzettségre van szüksége, hanem ebből kiindulva még orvos-kriminológus is kell, hogy legyen.

Természetesen egy bizonyos szinten fel kellene tenni a kérdést: ha ez tulajdonképpen két ÉBK, akkor mindkettő számára mi a biológiai értelem? És mi lehet ebben a skizofrén konstellációban „a felettes értelem”?

A Germán Gyógytudománynak semmi köze ahhoz, amit ma olyan szépen kifejezve teljes orvostudománynak neveznek, mely fogalom alatt egyébként sem tudja az ember, hogy igazán mit képzeljen el. Szorosan orientálódik a biológiai viselkedési módokra és konfliktusokra és egészen új mércét állít fel. A legfontosabbak, a lélek–agy–szerv együtthatás elismerése, „a rák vastörvénye”, tehát az tapasztalatokra épülő rendszeres összefüggés a fizikai megbetegedések és a lelki–agyi okok között.

„A rák vastörvénye” kimondja, hogy minden ún. betegséget (nemcsak a rákot) egy DHS vált ki, tehát egy egészen specifikus biológiai konfliktusélménysokk, ami ugyanabban a másodpercben egy agyi CT-n igazolható Hameri gócot hoz létre a szerv számára illetékes agyi relében és azon a szerven megfelelő változásokat idéz elő.

A Germán Gyógytudomány szigorúan természettudományos értelemben véve egy túldeterminált rendszer, vagyis, ha az ember ismer egy szintet, a többit megalapozottnak tekintheti. Ráadásul embriológiai – ontogenetikai magyarázatot ad annak megértésére, hogy az egyes reléközpontok miért az agynak pont azokon a helyein vannak, amelyeken megtaláljuk őket. Így az agyi CT „csak” egy magától értetődő megerősítése azoknak a dolgoknak, amelyeket már különben is tudtunk, saját magunk ellenőrzésének egy módja.

A bulimia okát eddig senki sem tudta. De ha most már tudjuk az okát, akkor a terápiát is tudjuk, ami kényszerűen adódik a rendszerből.

A Germán Gyógytudomány egy olyan átfogó és logikus rendszer, melyben az ún. betegségek, valójában ertelmes biológiai különprogramok maguktól értetődően értelmesen beilleszkednek az egész rendszerbe, míg korábban például a végtelen mennyiségű tünetből álló tünetcsoportnak (több tünet egyidejű előfordulása) egyáltalán nem találtuk értelmét.

Vajon mi lehet a bulimia biológiai értelme?

Az undor-félelem konfliktus (vagy a balkezeseknél az ellenszegülés-konfliktus) egy olyan veszély elkerülését jelenti, amelytől undorodunk, vagy amelynek ellenszegülünk.

Az ellenszegülésnél végbemenő folyamatban tónusos izomkontrakció és remegés) nagyon sok cukor (= az izmok üzemanyaga) használódik fel.
Ezzel egyidejűleg a glycogentermelődés (az inzulin ellentéte = ellenjátékos) korlátozódik, így a májban lévő cukortartalékokat nem lehet mobilizálni. A nők az undortól elájulnak.

Ellenszegülés-konfliktus (jobbkezes férfinél) és az undor-félelem konfliktus (balkezes nőnél) esetén a dolog fordítva van. A férfinak ki kell bírnia az ellenállást, meg kell nyernie a harcot. Ezért az inzulintermelődés lecsökken, hogy a lehető legtöbb vércukor maradjon a keringésben (és különösen az izomzatban). Bizonyára ez a biológiai értelme.

A gyomorfekélynek egyértelműen az a biológiai értelme, hogy az ételt újra kiöklendezzük, hogy a váratlanul szükségessé vált birtokhatár-vitát könnyebben legyőzhessük, merthogy az esélyek teli gyomorral rosszabbak lennének.

Ennek a bulimiai konstellációnak a felettes biológiai értelme csak abban az irányban kereshető, hogy az egyénnek folyamatosan újabb undorító birtokbosszankodás-konfliktus recidívákkal kell megbirkóznia. Emiatt van ez a „hintamechanizmus”.

(lásd még: Diabetes, Cukorbetegség)

Fordította: Biczó Patrícia

 

Copyright © Dr. med. Mag. theol. Ryke Geerd Hamer