06292017Cs
Frissítve2017 febr. 24, P

slot

A kezűség

A jobb- és balkezesség jelentősége a Germán Gyógytudományban

A GNM egyik nagyon fontos kritériuma, hogy a páciens milyen „oldalas” vagyis milyen „kezű”. Ennek megállapítása nélkül a GNM-ben lehetetlen dolgozni: ugyanúgy, ahogy tudnunk kell, hány éves és milyen nemű a kezelt ember, illetve hogy van-e  olyan hormonális elváltozása, vagy volt-e bármilyen beavatkozása, amelyet figyelembe kell vennünk (szed-e fogamzásgátló tablettát, volt-e peteleszívása, átesett-e kemoterápián, szed-e hormonkészítményeket stb), szükséges azzal is tisztában lennünk, hogy az érintett férfi vagy nő, jobb- vagy balkezes-e.

Mindenki meg tudja állapítani önmagának is: ha tapsol (ahogyan a színházban), a felül lévő kéz a „vezető kéz”, vagyis az határozza meg a kezűséget. Ha tehát a jobb kéz van felül, akkor jobbkezesek vagyunk, ha pedig a bal, akkor balkezesek vagyunk.

2term_2

Ez a teszt azért rendkívül fontos, mert így állapíthatjuk meg, hogy egy ember melyik agyféltekéjével „dolgozik többet”.(*) Nagyon sok átszoktatott balkezes van, akik, bár önmagukat jobbkezesnek tartják, bizonyos dolgokat – amiket a jobbkezesek csak jobb kézzel tudnak –  ők csak a ballal tudnak megtenni. Sokuknak azonban pl. az írást a jobb kezükkel tanították meg, ezért azt hiszik magukról, hogy jobbkezesek.

A bal- és jobbkezesség az agyban dől el, pontosabban a kisagy-mezodermában. Innentől kezdve kap jelentőséget a jobb- és balkezesség, míg az agytörzsben ennek gyakorlatilag még semmilyen szerepe nem volt. Ez azt jelenti, hogy a legelső sejtosztódással megkezdődik a „kisagy” nevű komputerrész fejlődése, és ezzel a jobb- és balkezesség elkülönülése. Ezért az „oldalasságot” csak a kisagy által vezérelt szervektől kezdve nézzük, amihez részben a kisagy-híd szöglet is hozzátartozik, ami az agytörzset és a kisagyat köti össze.

Így a kisagy és az egész nagyagy minden reléjére érvényes, hogy az agy és a szervek között az idegpályák keresztezik egymást. A kisagyi és nagyagyi relék mégis különböznek, noha mindkettőre ugyanúgy érvényes a kezűség.

A kisagyba a konfliktusok szigorúan a konfliktustartalomnak megfelelően csapódnak be, attól függően, hogy melyik szerv lesz érintve – azaz a kisagy oldalai konfliktus-témák szerint vannak „kötve”.

Egy anya/gyermek, „aggódás vagy gondoskodás konfliktus” egy JK nőnél mindig a kisagy jobb oldalában csapódik be, ami a baloldali emlőmirigyet érinti, akkor is, ha egy további konfliktus egy másik gyermek miatt – vagy pl. egy másik anya/lány-„aggódás vagy gondoskodás konfliktus” a (saját anya miatt) is hozzájárul.

Mindazonáltal rögtön különbséget kell tennünk arra az esetre vonatkozólag, ha az anya vagy az apa a felnőtt gyermekét esetleg már nem vagy már csak részben tartja „gyermeknek”, pl. ha a „gyermekük” kifejezetten ellenségesen lép fel velük szemben.

A nagyagy fehérállományában is konfliktustémák szerint kötöttek a konfliktustartalmak és szervkapcsolódások. Minden mozgási (motoros) bénulás is a jobb- és balkezességen múlik, ugyanúgy mint a vázrendszeri vagy az érzékszervi (szenzoros) bénulásoknál. Egy jobbkezes férfinél pl. minden jobboldali izomnak partneri, a baloldali izmoknak pedig gyermekkel vagy saját anyával kapcsolatos vonatkozása van.

A balkezes férfiaknál pedig minden baloldali izom a partnerrel, és minden jobboldali izom a gyermekkel vagy a saját anyával kapcsolatos.

Kétoldali bénulásnál a DHS-ben mindkét csoport részt vesz, legalábbis gondolatban.

Kivételt csak azok a folyamatok képeznek, amelyek lokálisan egy bizonyos izmot érintenek, amikor pl. valakinek beakad a lába az autója biztonsági övébe, és emiatt erősen beüti a fejét. Azonban a csontozatunk normális harántcsíkolt izomzata és a bőrünk normális érzékelése egyértelműen az anyához vagy a gyermekhez, másfelől pedig a partnerhez van hozzárendelve.

A nagyagykéreg vezérelte (corticalis) birtokzónákat érintő konfliktusoknál az agy-relék kapcsolata a szervekhez már nem annyira egyértelmű, mit a kisagynál. Mivel azonban a birtokzónában a szervek csak részben párosak, a jobb- és balkezesség, valamint a pillanatnyi konfliktushelyzet dönti el, hogy az agyban melyik relé válik Hameri Góccá és aztán melyik szerv lesz érintett. A szervtől az agyba vagy az agyból a szervhez a korreláció mindig egyértelmű. Csupán a psziché és az agy, vagy az agy és a psziché közötti korrelációnál fontos a bal- és jobbkezesség, mivel az dönt a konfliktusról/agyi útról, és egyúttal arról is, hogy mely konfliktusnál egyáltalán milyen „betegségeket” kaphat egy páciens.

Arról is az oldalasság dönt például, hogy mely konfliktusnál kell depresszióval számolnunk (pl. BK nőnél egy „szexuális – női – konfliktus” esetén). Ezzel szemben azonban egy JK nőnél csak kicsivel a menopauza előtt vagy után, vagyis az ún. „hormonális patthelyzetben” várható depresszió.

Egy nagyon „puha/lágy” JK férfinál, ha egyidejűleg "birtokvesztés-konfliktus"-t is átél – vagyis szintén „hormonális patthelyzetben” van, valamint egy BK férfinál, ha már nem férfiasan, hanem nőiesen reagál, vagyis egy „kvázi nőies szexuális konfliktus"-nál (szintén hormonális pattban) várható depresszió.

A Germán Gyógytudományban a „hormonális patthelyzet” alatt azt értjük, amikor egy páciensnél a női és férfi hormonok éppen egyensúlyban vannak, mégis a női vagy a férfi komponensek egészen enyhe túlsúlyával.

Mivel a birtokzónák a birtokkonfliktushoz kapcsolódnak,

férfias  = kifelé irányuló

női    = befelé irányuló,

ezért természetesen van némi – vagy nagyon sok – közük a hormonokhoz is.

Mind a férfiak, mind pedig a nők termelnek férfi- és női hormonokat is. Ezek közül a terhességi hormon (progeszteron) is inkább „férfiasnak” számít. Amennyiben a hormonszint, ill. a hormonok összessége változik, akkor a biológiai identitás „elbillenhet” vagy átválthat: pl. a klimaxban, hormonkészítmények szedésekor, a várandósság idején és szoptatási idő alatt, de tartós petefészek vagy herecisztánál is, valamint természetesen olyan biológiai konfliktusoknál, amelyek az érintett agyi oldalt biológiailag kvázi „bezárják”.

A hormonális állapot változásával a konfliktusérzékelés is változhat, vagyis ugyanazt a konfliktuseseményt többféleképpen is fel lehet dolgozni - ezáltal teljesen másfajta rák alakulhat ki. Ez már a fogamzásgátló tabletta bevételére is érvényes, amit abból a célból vesznek be, hogy a terhességet megakadályozzák, azaz kikapcsolják a petefészkek ösztrogéntermelését. Ettől fogva a tablettaszedő nők férfiasan kezdenek reagálni.

Példa: Rendes esetben egy JK nő "szexuális konfliktus" esetén a bal agyféltekén, a nagyagykéregben reagál, és ott jön létre egy Hameri Góc, az ún. női birtokzónában  Ha ugyanez a nő azonban fogamzásgátlót szed, konfliktus esetén semmiképp sem fog „meg nem termékenyítettség szexuális konfliktus"-sal reagálni, hanem – ha elhagyja a partnere – férfias "birtokvesztés-konfliktus"-t él meg. Ez azt jelenti, hogy a konfliktus megoldása után, ill. a megfelelő idő letelte után szívinfarktust kaphat a megoldási fázisban (az epileptikus krízisben).

Egy másik példa: egy JK nőbeteg, aki már túl van a változó koron, pl. egy anya/gyermek "aggódás vagy gondoskodás-konfliktus"-nál egyidejűleg reagálhat mint anya (emlőmirigy rák a bal mellen) és mint területbirtokló főnökasszony – férfiasan – "birtokféltés-konfliktus"-sal. Ekkor egyidejűleg kap emlőrákot és hörgőfekélyesedést, a nyugati orvostudományban: bronchiális karcinómát, vagy szívkoronária artéria-fekélyt.

A nyugati orvostudomány egy ilyen esetben minden bizonnyal hörgőfekélyt állapítana meg (legtöbbször csak a megoldási fázisban, az atelektázia révén), méghozzá emlőmirigyrák áttéteként, noha az teljesen más csíralemezből származik.

Vagy: egy JK anya anya-gyermek „aggódás vagy gondoskodás-konfliktus”-t szenved el emlőmirigy-karcinómával a bal mellén. Az orvosok kemoval és hormonblokkolókkal „kezelik”, amitől ő azonmód férfiasan kezd reagálni, vagyis a konfliktustartalom érzelmileg eltolódik.  Ezáltal a nőbeteg emlőrákja vagy nem fejlődik tovább és helyette koronária-artéria fekélyt fejleszt ki, vagy hörgőfekély alakul ki, vagy pedig akár mindkettő továbbra is aktív maradhat. Láthatjuk tehát, mennyire értelmetlen dolog valamit egyszerűen „kikezelni akarni” anélkül, hogy megértenénk teljes kiterjedésében.

A konfliktusok ún. sorrendisége, vagyis a konfliktusok becsapódásának sorrendje ezért a leggondosabb odafigyelést igényli, ugyanis csak a kezűség, ill. az aktuális hormonális állapot ismeretében tudjuk helyesen besorolni a Hameri Gócok sorrendjét és lokalizációját az agyban és a szerveken.

A balkezeseknél mindez láthatólag még bonyolultabb. A balkezesség ugyanis a konfliktust az agy ellenkező oldalára helyezi át (ellentétben a szokványos JK-séggel). Azután ugyan már minden ugyanúgy fut le, mintha egy jobbkezesnél az ellenkező konfliktus történne, vagyis a BK kvázi csak a pszichétől az agyig van máshogyan „polarizálva/bedrótozva”.

Íme néhány példa a jobb érthetőség kedvéért: egy BK fiatalasszonynál "rémület/félelem-konfliktus" esetén ún. bronchiális-karcinóma jön létre, egy JK-nél pedig gégefő-karcinóma. A valóságban persze egyik esetben sem karcinóma, hanem ulcus-esemény történik (fekélyesedés). Egy BK fiatalember "birtokféltés-konfliktus"-nál gégefő-fekélyt kap, egy JK férfi azonban hörgőfekélyesedést produkál.

BK férfiak normális esetben egy "birtokvesztés-konfliktus" során nem tudnak fekélyesedést kapni a szív baloldalának koronária artériáin. Náluk ilyen esetben a koronáriavéna fekélyesedése jelenik meg tüdőembóliával a megoldási fázisban. Kivétel: ha már idősek és nőiesen reagálnak, vagyis ha pszichés síkon már egyáltalán nem képesek "birtokvesztés-konfliktus"-t elszenvedni, hanem csupán „kvázi-női szexuális konfliktust”. 

 

BK nők normális esetben "szexuális konfliktus" esetén nem képesek ún. méhnyakrákot (=fekélyt) kapni, hanem csak "birtokvesztés-konfliktus"-sal (a változókor után). Azonban ha egy BK nőnél a "szexuális konfliktus" egyszer a jobb periinsularis területen „csapódott be”, akkor ennél a nőnél megfelelő idő eltelte után a koronária-artériák ún. szívinfarktusa alakulhat ki, és már a DHS-től kezdve angina pectoristól és depressziótól szenvedhet.

Egy JK férfi a "birtokbosszankodás-konfliktus"-nál epevezeték- vagy gyomorfekélyt, egy BK férfi pedig ugyanilyen konfliktusnál végbélfekélyt kap.

Egy JK nőnél egy "identitás-konfliktus" által végbél-fekélyesedés, ezzel ellentétben egy BK nőnél (ugyanilyen konfliktustól) gyomor- vagy epevezeték-fekélyesedés jelenik meg. Ha azonban ezután még egy "identitás-konfliktus"-t él át egy másik ügyben, akkor a jobb nagyagyféltekére már nem tud nagyagykérgi Hameri Góccal reagálni (mert addigra az agynak az a fele már blokkolódik). Ilyenkor ez a második konfliktus a bal agyféltekben csapódik be. Ez szervi szinten végbélfekélyként nyilvánul meg, - ami a megoldási fázisban aranyérré alakul, ha a fekélyek a végbélnyílás közelében helyezkedtek el.

Amíg mindkét konfliktus (jobb- és bal nagyagykérgi/corticalis) egyaránt aktív, a páciens egy ún. skizofrén konstellációban van – pontosabban ún.agresszív-biomániás konstellációban.

Az agresszív-biomániás konstelláció egy szorító, vagy kilátástalan helyzetbe hajtott ember (vagy állat) reakciója, ami az indulatos vagy hirtelen haragú kifejezéssel bizonyos mértékig találóan leírható.

Azok a BK férfiak is, akik két "birtokbosszankodás-konfliktus"-t szenvednek el agresszív-biomániás konstellációban, időzített bombaként viselkednek ebben a konstellációban ( mint akik bármikor felrobbanhatnak...). Egyébként ugyanazt a konfliktust csak balkezesek tudják kétszer egymás után átélni. Ha az érintetteknek lehetőségük nyílik rá, hogy mindkét konfliktusukat megoldják, úgy érzik magukat, mint aki átok alól szabadult fel, és újra normálisan élhetnek.

A skizofrén konstelláció mellékeffektusa, hogy alig gyülemlik fel konfliktustömeg. Ha azonban a kettő közül csak az egyik konfliktus oldható meg, akkor a másik szóló-aktív marad, vagyis az óra ketyegni kezd és attól kezdve felgyülemlik a konfliktustömeg.

A balkezesség azt is különleges módon mutatja meg nekünk, hogy a biológiai konfliktusoknak elsősorban mennyire nincs közük Freudhoz és a szokványos pszichológiához – hanem valójában biológiailag determináltak. Például az, hogy egy BK fiatal nő "szexuális konfliktus" után férfias "birtokvesztés-konfliktus" szervi tünetét produkálja (angina pectoris) és ennek függvényében a pszichikai tartományban depressziós lesz, „tisztán pszichológiailag” teljesen értelmezhetetlen lenne. Egy BK nő "szexuális konfliktus" esetén soha nem veszíti el a petefészek-funkcióját, vagyis továbbra is lesz peteérése és menstruációja, amíg egy JK nőnek viszont leáll a peteérése.

A balkezesség semmiképp sem mondható a természet együgyű/ostoba játékának – aminek manapság szokás tekinteni-, mert a konfliktusokat figyelembe véve a hormonok funkcionális kikapcsolásával jár ez a „jelenség”. Érdekes ebben a vonatkozásban megemlíteni, hogy egypetéjű ikreknél az ikerpár egyik tagja mindig bal- a másik pedig jobbkezes.

Ahogy minden ember jobb- vagy balkezes kell, hogy legyen, ugyanígy minden állatnak jobb-vagy balmancsosnak /tappancsosnak/patásnak kell lennie. Némely kutya például mindig ballal ad pacsit, egyes macskák pedig mindig jobb manccsal fogják meg az egeret.

Még a növények is vagy jobb- vagy ballevelesek és az egysejtűek is jobb-vagy baloldalúan meghatározottak. Sejtosztódásnál az egyik fél jobb-, a másik pedig baloldalúan meghatározott lesz.

Ezen túlmenően még beszélhetünk ballábasságról, jobbfülességről és jobb- vagy balszemességről  is.  Ahogy az embernél, állatnál és a növényeknél is az első sejt osztódása a kisagy funkcióját vagy egy kisagy-funkcióval bíró megfelelő sejtkapcsolatot veszi alapul, ezért minden növénynek kell, hogy legyen mesothelioma-féle, vagy corium-féle mirigyes hengerhám szövete – mint az embereknek és az állatoknak. Ezzel ismét visszavonhatatlanul bizonyossá vált, hogy az embrió egyedfejlődése a fejlődéstörténeti fajfejlődés ismétlődése.

Az akadémikus  orvostudomány az ún. „differenciáldiagnosztikával” működött: különböző tünetek alapján, labor- és röntgenleletek segítségével igyekeztek kitalálni, milyen ún. „betegséggel” van dolguk. Bár a feltételezett „betegségek” kialakulásáról nem tudtak semmit, mégis hitték, hogy tünetileg, vagy éppen „differenciáldiagnosztikailag” behatárolhatók vagy meghatározhatók.

Ez a Germán Gyógytudományban teljesen másként van. Igaz, hogy még létezik – természetesen – a régi fajta differenciáldiagnosztika, azért, hogy a tényeket, akár tüneti tényeket is a „megfelelő skatulyába” lehessen elhelyezni – hiszen egyidejűleg több ÉBK (Értelmes Biológiai Különprogram) is működhet, részben akár fáziseltolódással is. Azonban a tulajdonképpeni ÉBK-k már a kezdettől fogva többé-kevésbé mindhárom szinten meghatározottak.

Ez pedig amiatt van, hogy mi mindössze öt biológiai természettörvénnyel dolgozunk, nem úgy, mint a nyugati (akadémikus) orvostudomány, amely 5000 bebizonyíthatatlan és be-nem bizonyított hipotézissel. Ehhez az 5 biológiai természettörvényhez a konfliktusok sorrendiségével és szabályaival való bánni tudás, és azok ismerete is feltétlenül hozzátartozik.  Ha tehát egy pácienst nem kérdezünk meg arról, hogy jobb- vagy balkezes-e, ez a Germán Gyógytudományban durva hibának számít, hiszen ez hatalmas fontossággal bír a konfliktusoknak a Hameri Gócokhoz és a szerveken található rákdaganat vagy nekrózishoz (szövetelhaláshoz) való hozzárendelésében.

* A bal agyfél a jobb kezet irányítja, a jobb agyfél pedig a bal kezet (= lateralitás)

Fordította: Horváth Genovéva

Különprogramok

kulonprogram
A GNM különprogramjai

Esettörténetek »

esettortenet
Tapasztalatok, esettörténetek

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.