12132017Sze
Frissítve2017 okt. 09, H

slot

Bulimia – két aktív különprogram kombinációja

bulimia

A bulimia, egy ún. falási-hánytatási soványságkór, két aktív biológiai különprogram egészen speciális kombinációja.

Csupán e két konfliktus kombinációja és aktivitása által egyidejűleg egy ún. skizofrén konstelláció is fennáll; vagyis két DHS-konfliktus egyidejű előfordulása Értelmes Biológiai Különprogramokkal (ÉBK), amelyek Hameri góca a különböző agyféltekékben van.


A konfliktusok a vér alacsony vércukorszintjét és a gyomorfekélyt hordozzák magukban.

 

Hogy milyen sorrendben „csapódnak be” a biológiai konfliktusok, az a páciens kezűsége mellett a hormonális állapotától is függ (pl. klimaktérium, fogamzásgátló tabletta stb.). Ugyanis ha változik a hormonális állapot, akkor változik a konfliktusérzékelés is, ami azt jelenti, hogy ugyanaz az esemény teljesen másképp dolgozódik fel: pl. a nő menopausája esetében az nem egy női, hanem férfi értelemben vett konfliktusként érzékelődik.

 

A tapsteszt a legbiztosabb módja a kezűség megállapításának. Ha a jobb kéz van felül, akkor az ember jobbkezes és fordítva, ha a bal kéz van felül, akkor az agyból kifolyólag balkezes.

Egy jobbkezes fiatal nőnek pl. egy „undor-félelem konfliktus” során (frontalmedialis, bal o.) leesik a vércukorszintje (hypoglykaemia). Mivel az illetékes relé nem a női birtokzónában van, az agyfélteke itt még nem változik. Ha viszont fogamzásgátlót szed vagy a DHS során dupla konfliktust élt át (pl. egyidejűleg még egy „rémület-félelem konfliktus”-t is), ettől kezdve a nagyagy bal oldala azonnal blokkolt, úgyhogy a következő konfliktus már csak a jobb oldali, férfias agyféltekén tud becsapódni. Ha következő konfliktusként (jobb, halántéklebeny)  még egy „birtokbosszankodás-konfliktus”-t is elszenved, akkor azonnal bulimiás lesz és egyidejűleg skizofrén konstellációba kerül.  

 

Egy balkezes fiatal nőnek egy „undor-félelem konfliktus” során megemelkedik a vércukorszintje (hyperglykaemiás lesz), vagyis a konfliktus (a balkezesség miatt) a szemben lévő férfi agyféltekén csapódik be. Elméletileg átélhet még egy „undor-félelem konfliktus”-t – ez alkalommal hypoglykaemiával, de akkor ő „csak” skizofrén konstellációban van. Ha most azonban még egy „identitás-konfliktus”-t (bal halántéklebeny) is elszenvedne, akkor az agyi oldal váltana és szervileg gyomorfekélyt kapna és azonnal bulimiás lenne.

Ha egy balkezes nő fogamzásgátlót szed, akkor ő a bal, női agyféltekén reagál, mégis mint egy balkezes férfi. Túlnyomóan férfiasan is érez, de egy kicsit nőiesen is („bi”), és most első konfliktusként a női „undor-félelem konfliktus”-t férfiasan éli meg és ezért „ellenszegülés-konfliktus”-a lesz.

A jobbkezes férfi egy „birtokbosszankodás-konfliktus”-tól gyomorfekélyt kap (jobb halántéklebeny). A második konfliktus során megcserélődik az agyi oldal és így ő is elszenvedhet egy „undor-félelem konfliktus”-t, akkor azonban automatikusan skizo-bulimiás konstellációban lesz.

 

A balkezes férfi ezzel szemben egy „birtokbosszankodás-konfliktus”-nál először végbélfekélyt (bal halántéklebeny) kapna, ezáltal a bal agyi oldal lenne blokkolva. De minden egyes hormonális változás újra keveri a kártyalapokat.

 

A jobbkezesek és balkezesek között csak a pszichikai sík és az agy közötti kapcsolat van felcserélve. Az agyi szinttől a szervi szintig a kapcsolat  ezzel szemben mindig állandó. A bal- és jobbkezesség az agyban kezdődik, a kisagytól kezdve minden oldalszerűen van definiálva. Az agytörzsben a kezűség gyakorlatilag nem játszik szerepet. A kezűség ezért a Germán Gyógytudományban nagyon fontos kritérium, a diagnosztika számára pedig elengedhetetlen.     
Íme egy példa:

 

Egy jobbkezes női páciensnek hét éves korában végig kellett néznie, ahogyan az oroszok megerőszakolták az édesanyját. Eközben egy kettős konfliktust szenvedett el: egy „undor-félelem konfliktus”-t, alacsony vércukorszintű állapotban (hypoglykaemia) és egy „rémület-félelem konfliktus”-t.
A konfliktusok aztán éveken keresztül függően aktívak maradtak, ami azt jelenti, hogy bár mindig is aktívak voltak, viszont el voltak nyomva.

 

17 évesen férjhez ment; röviddel a házasságkötés után azonban szörnyű vita alakult ki a friss házasok között. Eközben a hölgy páciens elszenvedett egy DHS-t, egy „birtokbosszankodás-konfliktus”-t gyomorfekéllyel. Ettől a pillanattól kezdve bulimiás volt. Ez a vita „kiújuló” jellegű volt. Mégis amikor ő a férjével újra kibékült, alkalmanként gyomorvérzése lett a gyógyulási fázisban. Minden esetben azonban, amikor megint veszekedés volt közte és a férje között, azonnal bulimiás lett. Az „undor-félelem konfliktus” még évekig függően aktív maradt, mert gyakran összeesett, vagyis elájult (alacsony vércukorszint).

 

Tudni kell, hogy egy függőben lévő konfliktus bármikor újra fellángolhat és a következő konfliktusnál a páciens azonnal egy skizofrén konstellációba kerül. 
A különös ebben az , hogy a páciens nem épít fel egy konfliktustömeget. Másrészt az ilyen függőben lévő konfliktusokkal az ember meg is öregedhet.

Valóban nem könnyű ezeket a konfliktusokat véglegesen megoldani. Ha ebben az esetben sikerülne a „bosszankodás-konfliktus”-t végérvényesen feloldani, akkor ezzel a másik még nem lenne tisztázva. Vagyis ha a házassági vitákat tartósan megszüntetnék, vagy ha a konfliktus talán egy válással pl. magától elintéződne, az „undor-félelem konfliktus” még akkor is függően aktív maradna. Némely konfliktust csak szellemi úton lehet feloldani, legyőzni.

 

Egy másik példa:
Egy kb. öt éves kisfiúnak az apja –  akit a gyerek tulajdonképpen csak részegen ismert – paradicsomot, uborkát és konzervhalat tömött a fia szájába. Amikor a gyerek ettől undort kapott, az apja ütlegelte, ordított és artikulátlanul bömbölt vele a vendéglőben. Erre a fiúnak hánynia kellett, ami még jobban felingerelte az apát, aki annál jobban ütötte a gyermeket.

 

A fiú (jobbkezes) elszenvedett eközben egy „birtokbosszankodás-konfliktus”-t gyomorfekéllyel és egy „hallás-konfliktus”-t „nem hiszek a füleimnek, ez nem lehet igaz” (tinnitus, fülzúgás, fülcsengés). Az apa most kezdte csak el igazán tömni a gyereket uborkával, paradicsommal és konzervhallal. A gyerek leírhatatlan undort érzett, de az apa „elvből”, vagy egyszerűen csak mert részeg volt, nem tágított. Minden egyes hányás után újra és újra uborkát és paradicsomot tömött a szájába. A gyerek néhány perccel az első konfliktus (DHS) után elszenvedett még egy „undor-félelem konfliktus”-t is.

 

Attól az órától kezdve skizo-bulimia konstellációja volt, méghozzá több sínen: mindig, amikor uborka, paradicsom vagy konzervhal került az asztalra, a páciens azonnal hányingert kapott vagy még hányt is. Ezenkívül a vér alacsony vércukorszintje miatt, az „undor-félelem konfliktus”-ból kifolyólag, azonnal valami édeset kellett ennie: farkasétvágy! Amikor az apa megint részegen üvöltözött, amit mindenesetre rendszeresen megtett, akkor ez elegendő volt a bulimiához és a fülcsengés kialakulásához.

A sínek mindig kiegészítő konfliktuselőjelek vagy a DHS pillanatában érzékelt észlelések. Ha a páciens később egy ilyen sínre kerül, akkor ez a teljes konfliktus kiújulását eredményezheti. A tudás azonban, hogy mely konfliktusokat szabad feloldani, szabad-e egyáltalán, és főleg melyek azok, amelyeket már egyáltalán nem szabad feloldani, megmutatja, hogy milyen lelkiismeretességgel kell eljárni a Germán Gyógytudományban.

 

A Germán Gyógytudomány orvosának ezért nemcsak egy mindent átfogó orvosi és emberi szakképzettségre van szüksége, hanem ebből kiindulva még orvostudomány-kriminológus is kell, hogy legyen.

 

Természetesen egy szinttel mélyebben meg kellene kérdezni: ha ez tulajdonképpen két Értelmes Biológiai Különprogram, akkor melyik mindkettő számára a biológiai értelem? És mi lehet ebben a skizofrén konstellációban „az értelem feletti”?

 

A Germán Gyógytudománynak semmi köze ahhoz, amit ma olyan szépen kifejezve teljes orvostudománynak neveznek, mely fogalom alatt egyébként sem tudja az ember, hogy igazán mit képzeljen el. Szorosan orientálódik a biológia viselkedési módokra és konfliktusokra és egészen új mércét állít fel. A legfontosabbak, a lélek–agy–szerv együtthatás elismerése, „A rák vastörvénye”, tehát az empirikusan talált szisztematikus összefüggés a fizikai megbetegedés és a pszichés–cerebrális ok között.

 

„A rák vastörvénye” azt mondja, hogy minden ún. betegséget (nem csak a rákot) egy DHS vált ki, tehát egy egészen specifikus biológiai konfliktus-sokk, ami ugyanabban a másodpercben egy agyi CT-n igazolható Hameri gócot hoz létre a szerv számára illetékes agyi relében és a szerven megfelelő változásokat idéz elő.

A Germán Gyógytudomány szigorúan természettudományos értelemben véve egy túldeterminált rendszer, vagyis, ha az ember ismer egy szintet, a többit megalapozottnak tekintheti. Ráadásul embriológiai – ontogenetikus magyarázatot ad annak megértésére, hogy az egyes reléközpontok miért az agynak azokon a helyein vannak, amelyeken megtaláljuk őket. Így az agyi CT „csak” egy magától értetődő megerősítése azoknak a dolgoknak, amelyeket már különben is tudtunk, saját magunk leellenőrzésének egy fajtája.

A bulímia okát eddig senki sem tudta. De ha most már tudjuk az okát, akkor a terápiát is tudjuk, amely kényszerűen adódik a rendszerből.

A Germán Gyógytudomány egy olyan átfogó és logikus rendszer, hogy az ún. betegségek, a valóságban Értelmes Biológiai Különprogramok, magától értetődően értelmesen beilleszkednek az egészbe, mialatt korábban pl. a végtelen számú tünetből álló tünetcsoportban (több tünet egyidejű előfordulása) egyáltalán nem tudtunk értelmet felfedezni.

Vajon mi lehet a bulimia biológiai értelme? Az „undor-félelem konfliktus” (vagy a balkezeseknél az „ellenszegülés-konfliktus”) egy olyan veszély elkerülését jelenti, amelytől undorodunk vagy amelynek ellenszegülünk.

Az ellenszegülésnél végbemenő folyamatban tónusos izomkontrakció és remegés) nagyon sok cukor (= az izmok üzemanyaga) használódik fel.
Ezzel egyidejűleg a glykogéntermelődés (az inzulin ellentéte = ellenjátékos) korlátozódik, így a májban lévő cukortartalékokat nem lehet mobilizálni. A nők „az undortól elájulnak”.

„Ellenszegülés-konfliktus” (jobbkezes férfinél) és az „undor-félelem konfliktus” esetén (balkezes nőnél) a dolog fordítva van. A férfinak ki kell bírnia az ellenállást, meg kell nyernie a harcot. Ezért az inzulintermelődés lecsökken, hogy a lehető legtöbb vércukor maradjon a keringésben (és különösen az izomzatban). Valószínűleg ez a biológiai értelme.

A gyomorfekélynek egyértelműen az a biológiai értelme, hogy az ételt újra kiöklendezzük, hogy a váratlanul szükségessé vált terület-bosszúsági (határ-) vitát könnyebben legyőzhessük, merthogy az esélyek teli gyomorral rosszabbak lennének.

Ennek a bulimiai konstellációnak az „értelem feletti biológiai értelme” csak abban az irányban kereshető, hogy, az egyénnek állandóan új undorító „birtokbosszankodás-konfliktus” kiújulásaival kell megbírkóznia. Ezért van ez a „hintamechanizmus”.  

(lásd még: Diabetes és Cukorbetegség)

Fordította: Biczó Patrícia

Különprogramok

kulonprogram
A GNM különprogramjai

Esettörténetek »

esettortenet
Tapasztalatok, esettörténetek

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.