08192017Szo
Frissítve2017 febr. 24, P

slot

A szív – és ami azt beteggé teszi

heart

A Germán Gyógytudomány egy empirikus tudomány. Öt tapasztalati úton szerzett biológiai törvényszerőségen alapszik, amit az emberi és állati megbetegedésnél minden egyes esetben szigorúan természettudományos értelemben alkalmazhatunk. Orvosi-klinikai értelemben ennek a törvényszerőségnek a nemtudása gátolt bennünket abban, hogy az orvostudományt valaha is igazán felosszuk, vagy csak egyetlen megbetegedést is igazán lássunk, ill. megítélhessük.

Sem a rákot, sem az összefüggéseit nem ismerhettük meg, mert gyógyíthatatlannak tartottuk és arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a rákbetegségek tüneteit szervi szintes szüntessük meg, de arra sem volt például lehetőségünk, hogy az ún. fertőző betegségeket egyáltalán megértsük, mert azokat nem gyógyulási (megoldási) fázisnak, hanem agresszív betegségfázisnak tartottuk, amelyekben a mikróbákat akartuk elpusztítani. Ugyanúgy áttekinthetetlen, hiányos ismeret  maradt a megbetegedések két fázisra bontott törvényének az összefüggése, ahogy áttekinthetetlen maradt a lelki és az agyi sík és a jobb- és balkezesség, és az epileptoid krízisről nem is beszélve, ami a leggyakoribb halálesetet jelentette.

Az infarktus-esemény az a betegség, amiről az ember azt hitte és hiszi, hogy sokat tud, de amiről mégsem tud tulajdonképpen semmi pontosat. Gondoljunk csak a sok rizikófaktorra, amit egyikünk a másiknak „bemagyarázott”, melyek közül soha egyet sem tudtak bizonyítani: hogy  a stressz, a túlsúly, a megemelkedett koleszterinszint, vagy talán a sok élelmiszernoxa („káros” hatás), ami a állítólag a szívinfarktust okozza. Minden csak bődületes tévhit volt. 

Az összes szívinfarktus-esemény egy DHS-sel (Dirk-Hamer-Szindróma) kezdődik: egy súlyos, hirtelen fellépő, drámai és magányosan megélt „birtokvesztés-konfliktus”-sal, egy élmény-sokkkal, ami felkészületlenül, villámcsapásként ér minket. Ez mindig egy két fázisban zajló esemény, feltéve ha a konfliktus megoldásra kerül.

A „birtokvesztés-konfliktus” azt jelenti, hogy az egyén elveszítette a hatáskörét (territóriumát), tehát például a szarvas az erdőterületét, a farkasfalkafőnök a sztyeppes területét, az ember a családi hatáskörét, lakását, cégét, munkahelyét stb., akár egy autót is tekinthet a birtokának. Ugyanolyan „birtokvesztés-konfliktus”-t akkor is el tud szenvedni az ember, ha birtokának egy lényeges alkotórésze elmegy, tehát például a felesége, a lánya, a szerelme stb.

A szívinfarktust rendszerint csak akkor veszik észre, ha a konfliktus legalább 3-4 hónapig tartott. Ha a „birtokvesztés-konfliktus”-t – átlagos konfliktuserősséget feltételezve – 9 hónapon belül nem oldják meg, csak annak árán tudja az ember a konfliktusát megoldani, hogy 2-6 héttel később ún. szívinfarktusban meghal. Az állatoknál ez természetesen az időnek megfelelően másképp van, de az elv náluk is ugyanúgy működik.

A KA-fázisban a koszorúér-artériákban fekély képződik, ami erős szúró, nyomó fájdalommal, angina pectorissal jár együtt. A laphámszövet falának belső fele gondoskodik arról, hogy a koszorúerek átmérője a KA-fázis alatt jelentősen nagyobb legyen, mint normálisan, és ezáltal percenként nagyobb mennyiségű vért pumpáljon át, mint korábban. Nemcsak a szív, hanem az egész szervezet teljesítőképessége jelentősen megnövekszik ebben a fázisban. Az egyén, akit a DHS (konfliktus-sokk) felkészületlenül ért, ezzel megkapja a második lehetőséget arra, hogy riválisait legyőzze.

A gyógyulási fázis ezt követően a halántéklebenyben agyi ödémát, a koszorúér-artériák intimájának duzzanatát (ami valójában laphámnyálkahártya) okozza a fekély területén. Ezáltal kialakul egy szívkoszorúér-szűkület (stenosis), amit tévesen a 2-6 héttel a konfliktusfeloldás után fellépő szívinfarktus-esemény okának tekintenek. A gyógyulás csúcspontján van az epileptoid krízis,  ami minden betegségnél különféle tünetben nyilvánul meg. Ilyenkor a testben sok folyadék halmozódik fel. A koszorúér-fekélyesedést nevezik szívinfarktusnak. Az epileptoid krízisnek az az értelme, hogy a szervezet az ödémaképződést saját maga megállítsa és ellenszabályozza. Ha a páciens túlélte a krízist és az állapota stabil marad, vagyis ha pánik- és kiújulásmentes lesz, akkor a beteg már nincs veszélyben a teljes gyógyulásig. Az ún. szívinfarktus legtöbb halálesete az epileptoid krízis alatt következik be. Ebben a krízisben a páciens rövid idő alatt újra átéli a teljes konfliktusát. Ebből adódik az ún. szívinfarktusnál az erős angina pectoris fájdalom. Az akadémikus orvostudományban mindig azt hittük, hogy a páciens szívpanaszait „kezelnünk” kell, hogy megszabadítsuk őt a fájdalomtól. De ez egy nagy tévedés volt. A beteget ugyan fájdalommentessé tudtuk tenni, de mindemellett meghalt.

Nem tudtuk, hogy ennek az angia pectorisnak az epileptoid krízisben a túlélés érdekében mindent eldöntő biológiai értelme van. Mert az epileptoid krízis szabályszerű lefutása dönt az ödéma szabályszerű kiürítéséről és ezáltal a túlélésről.
A Germán Gyógytudományban ezért adunk esetleg, ha szükséges cortisont.

De mi történik ha az ember soha nem tudja megoldani a konfliktust?

Akkor két lehetőség van: az egyén vagy harcol és teljes konfliktuserejével folyvást küzd, míg a végén erőtlenségben meghal, ill. az ellensége megöli, vagy pedig az egyén konfliktusa elrendeződik (pl. másodfarkas lesz). A konfliktus intenzitása lecsökken, de mindig mérsékelten aktív marad. Ilyenkor az egyénnek állandóan enyhe angina pectorisa van, de ezzel együtt lehet élni. Ezt nevezzük függő konfliktus-aktivitásnak.

Ez azt jelenti, hogy a jobbkezes férfi a jobb agyféltekén blokkolva van, és ettől kezdve a bal agyféltekén (női érzelemmel) tud csak reagálni, és egy lehetséges következő konfliktus oda csapódik be. Világos, hogy ennek természetesen a mindennapi életben következményei vannak és sejthetjük, hogy egy ilyen férfinek például a szociális együttélésben a saját csoportján belül teljesen más feladatokat kell teljesítenie, melyekhez a szokásos mércéknek, amikkel általában mérjük a férfiakat, semmi köze nincs. Az ember elérheti a teljes öregséget, de tulajdonképpen egész életében ”agyilag kasztrált” marad.

A farkasoknál egy ilyen másodfarkas nem hordhatja fent a farkát, nem emelheti fel a lábát a vizeletürítéshez, a fönök jelenlétében nem moroghat. A nőstényfarkasokhoz semmi köze nincs egy ilyen másodfarkasnak, nem termékenyítheti meg őket. A másodfarkas – az emberi társadalomra vetítve – meleg. De az anyatermészet éppen ezt a lehetőséget adta egy falka szociális szerkezetének kialakítására.  Ennek a lehetőségnek tehát megvan a teljesen egyértelmű biológiai értelme – éppen ilyen  feltételek mellett! Magától étetődően egy ilyen egyén soha többé nem tölthet be főnöki pozíciót, mert akkor egy pillanat alatt ún. szívinfarktusban meghalna.

További lehetőségként az egyénnek becsapódna a már meglévő, az agy jobb halántéklebenyén fekvő  "birtokvesztés-konfliktus"-a mellé a bal nagyagyfélteke kéregállományában még egy másik aktív konfliktus is. Egy ilyen ember vagy állat egy csodabogár, egy bohóc, a főnök udvari boldondja, és nem jelent konkurenciát. De ennek is van egy különleges biológiai értelme.

Egy katasztrófa esetén, ha például a falkavezért széttépné egy erdei vadkan, és követőként még nem áll rendelkezésre egy fiatal farkas, mely agyilag nem kasztrált, akkor ez a skizofrén konstellációban lévő példány az egyetlen, aki képes arra, hogy átmenetileg vagy tartósan vezesse a falkát, mert a skizofrén konstelláció által gyakorlatilag nem épült fel konfliktustömeg, így nem kell ún. szívinfarktusban meghalnia, mint ahogyan ez a másodfarkasoknál elkerülhetetlen lenne.

A szívinfarktusnál megkülönböztetünk jobb agyfélteke által vezérelt, a bal szívfélen bekövetkező infarktus-eseményt, és bal agyfélteke által vezérelt jobb szívfélinfarktus-eseményt. Az utóbbinál a koszorúérvénák fekélyesednek a konfliktus-aktív fázisban enyhe angina pectoris lép fel, és a koszorúérvénák fala megduzzad a gyógyulási fázisban.
Az epileptoid krízisben, 2-6 héttel később hirtelen a jobb szívfél felmondja a szolgálatot jobb ún. szívinfarktussal, ezt a mai napig tévesen ún. tüdőembóliaként értelmezik. Itt hiányzik a  szív tolóereje, ezáltal elzáródás keletkezik a tüdőartéria-kapilláris háló felé vezető vénás vérben. Egyidejűleg azonban valódi „trombus”-okat is találunk, de ezek nem valamely mély lábvénából származnak, ahogyan azt általában eddig gyanítottuk, hanem a koszorúérvénákban lévő fekélyek megoldási fázisában keletkeznek.

Ezt az eseményt nevezzük tüdőembóliával kísért akut jobb szívfél infarktus-eseménynek.

Ezt mindig egy jobb kezes nő szenvedi el az epileptoid krízisben, egy meg nem termékenyítettségi "szexuális konfliktus"-a után, szervi szinten méhnyak- (méhszáj)fekélyesedéssel.

Itt a jobb- és balkezességnek központi jelentősége van, mert egy balkezes hölgynek például egy "szexuális konfliktus"-nál nem lesz méhnyak- (méhszáj)fekélyesedése, hanem koszorúérartéria-fekélyesedése (depresszióval kísérve) és a gyógyulási fázisban (epileptoid krízisben) a bal szívfélen ún. infarktusa.  Egy balkezes klimax utáni idősebb nőnek ezzel szemben egy „birtokvesztés-konfliktus”-nál lehet méhnyak- (méhszáj)fekélyesedése. Egy balkezes férfi azonban egy „birtokvesztés-konfliktus”-nál koszorúérvéna-fekélyesedést kaphat, és a gyógyulási fázisban (epileptoid krízisben) egy akut jobb szívfél infarktus-eseményt, amit egy jobb kezes férfinek és egy balkezes nőnek csak skizofrén konstellációban lehet egy „birtokvesztés-konfliktus”-t követően.

A kérdés, hogy egy konfliktust hogyan érzékelünk (férfiasan vagy nőiesen) és azután az agyban hol csapódik be, nemcsak az aktuális hormonális állapottól függ (menopausa után, várandósság, fogamzásgátló tabletta, petefészek-nekrózis stb), hanem a páciens kezűségétől is. Ezzel a „kéziszerszámmal”, vagyis a törvényszerűségek ismeretével és a három szinten (lélek–agy–szerv) lezajló mindenkori tipikus tünetek lefolyásának ismeretével tud az ember most immáron először az orvostudományban okozati és persze megismételhetően, értelmesen dolgozni.

„Az ön EKG-ja nincs rendben” vagy „Az Ön szívével valami nem stimmel” diagnózisnál gyakran kapnak a páciensek egy „mentális támadás a szív elleni DHS”-t. Ezt szívrohamnak vélik.  

A konfliktus-aktív fázisban a szevezet megpróbálja magát azzal védeni a támadások ellen, hogy a szívburokban megerősítést, ún. mesotheliomát hoz létre, ami részben laposan növekszik, de (ritkán) nagyobb tumorokat is képezhet. Ha ezt egyáltalán felismerték, metasztázisnak vélték.

A gyógyulási fázisban – mint minden kisagy által vezérelt tumornál – folyadék képződik. A mellhártyánál ezt mellhártya-folyadékgyülemnek nevezzük, a hashártyánál ascitesnek, a pericardiumnál pedig pericardium- vagy szívburok-folyadékgyülemnek. Mivel a szívburok gyakran középen el van választva, lehet az embernek jobb és bal oldali szívburok-folyadékgyüleme. Ha a szívburok nincs elválasztva, cirkuláris szívburok-folyadékgyülem vagy pericardium-tamponád keletkezik. A szívburoktamponád az egyik leggyakoribb (iatrogén = orvosi eredetű) halálok.

Mivel a páciensnek  a gyógyulási fázisban fájdalmai vannak, kimerült, fáradt, légszomja, talán akár éjszakai verejtékezése is van – gyakran nagyon erős (tuberkulotikus gyógyulás), a pericardium-folyadékgyülemet többnyire csak ebben az időszakban fedezik fel.

Mivel a pericardium-mesothelioma az ősi, középső csíralemezhez tartozik, a konfliktus-aktív fázisban adenoid típusú sejttöbblet keletkezik, melyet a megoldási fázisban pedig mycobaktériumok segítségével (amennyiben a szervezetben jelen vannak) lebontja. A szívkoszorúér-fekélyesedés ezzel szemben a külső csíralemezhez tartozik, amikor a konfliktus-aktív fázisban  szövetveszteség jön létre, majd a gyógyulási (megoldási) fázisban fekélyek segítségével újra feltöltődnek.

Amilyen kevéssé ismert volt a pericardium-mesothelioma, olyan kevéssé volt  ismert korábban a szívburok-folyadékgyülem oka, majdnem mindig hibásan „szívelégtelenségnek” értelmezték.
Ez szokásos módon a pericardium-mesothelioma konfliktusának kiújulása, mely kiindulópontja lehet egy ördögi körnek, amelyből a páciens csak nehezen tud ismét kilábalni.

Az új DHS-sel megáll a gyógyulás, vagyis a folyadékgyülem visszahúzódik. Ha azt mondják a páciensnek, hogy a folyadékgyülem visszahúzódott a jó terápiának köszönhetően, akkor ez többnyire ismét a kiújult konfliktus megoldásához vezet és a folyadékgyülem visszatér, azaz a gyógyulás újra erősebben beindul. További kiújulások után végül egy heg képződik és ennek következtében erősen csökken a szívteljesítmény. Egy szívburok-folyadékgyülem további diagnózisai, mint például „az Ön szívbillentyűje nem zár többé” (a folyadékgyülem következtében), miatt nagyon nagy a veszélye egy újabb DHS-nek vagy egy visszaesésnek.
A szív teljesítőképességét illetően a páciens átélhet például egy „önleértékelés-konfliktus”-t, szervi szinten a szív belső falán (endocardium) vagy a szívbillentyűn nekrózist, úgyhogy a végére a diagnózis látszólag helytálló lesz. Ha ugyanis a páciens elszenvedett már egy DHS-t egy ugyanilyen vagy egy hasonló dolog kapcsán,  "allergiás" lesz rá. Ez azt jelenti, hogy a jövőben minden, ami a szívével kapcsolatos, arra egy kiújuló DHS-sel fog reagálni (szívsín) akkor is, ha a konfliktustartalmak különbözőek.

A csodálatos mégis ennek ellenére az, hogy ismerjük a mechanizmust, a sarokadatok (DHS, konfliktusmegoldás) alapján ki tudjuk számítani, hogy a páciensnek mikor és mire kell számítania. Ehhez még az agyi CT-vel egy nagyon megbízható módszer van a kezünkben, a szükséges és gondos  előkészületek megtételére, hogy például az epileptoid krízist, ami a koszorúér-fekélyesedés esetében ún. szívinfarktushoz vezet, már az elején elkaphassuk, hogy az agyi ödémát kontroll alatt tartsuk, és a pácienst nem mentővel visszük el a klinikára, ha otthon elesik, hanem mint egy szülő nőt a várandóssága végén már előre felvesszük egy kórházi osztályra, megnyugtatjuk és az előtte álló infarktus-eseményt úgy enyhítjük, hogy a páciens azt túl tudja élni.

A Germán Gyógytudomány egy empirikus (tapasztalati úton szerzett) természettudomány. Nem szorul dogmákra, hipotézisekre vagy ún. statisztikai valószínűségekre. Magában tiszta és logikus, minden normális, intelligens ember számára jól megérthető és teljesen követhető, mert a kauzális logika természeti törvényeit kötelezőnek tartja.

Fordította: Koszter Edit

Különprogramok

kulonprogram
A GNM különprogramjai

Esettörténetek »

esettortenet
Tapasztalatok, esettörténetek

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.