12142017Cs
Frissítve2017 okt. 09, H

slot

Nyelőcső-sejtszaporulat (oesophaguscarcinoma)

Nyelcs-sejtszaporulat

Régen azt hitték, hogy az ún. betegségek a véletlenek folytán, valamiféle kisiklás, elégtelenség miatt vagy valamilyen elfajzás során alakulnak ki. A Germán Gyógytudományban azonban feltártuk, hogy a szerveink és bizonyos konfliktusok, ill. konfliktuscsoportok között egyértelmű korreláció és rendszer van, továbbá, hogy ez a rendszer az agyunkban, szervezetünk számítógépében is megtalálható Hameri Góc (HG) formájában.

Mindig is furcsállották, de most is nehéz elképzelni, hogy az emberi szervezet agy és lélek nélkül, vagyis programozó és számítógépes irányítás nélkül produkáljon betegségeket, amikor most a számítógépek korszakában bonyolult ipari gépek működésének alapjait épp ez a modell képezi.

 Azt is feltártuk a Germán Gyógytudományban, hogy minden megbetegedés, ill. biológiai „különprogram" két fázisban zajlik, ami azt jelenti, hogy amennyiben a konfliktus megoldódik, az Értelmes Biológiai Különprogram (ÉBK) folyamata kettébomlik egy konfliktus-aktív fázisra (KA-fázis) és egy megoldást követő, ill. gyógyulási, más néven vagotóniás fázisra (MK-fázis). Minden „betegség"-nek – melynél megoldódik a betegséget kiváltó konfliktus – van egy KA-fázisa és egy MK-fázisa és minden MK-fázisnak van a vagotónia legmélyebb pontján egy epileptikus vagy epileptoid krízise, ha nem szakítja félbe a folyamatot egy konfliktus-kiújulás.

A szimpatikotónia és a vagotónia ősrégi mechanizmusok, melyeket a szervezet a fajfenntartásra és az ellenség elhárítására használ fel. A mai modern orvosok, akik csak a laborértékekre és különböző gépek eredményeire meresztik a szemüket, a természet legegyszerűbb törvényeit bizonyára rosszul tanulták meg vagy sohasem értették, mert nem szoktak hozzá ahhoz, hogy a természet nyelvén beszéljenek.

A lélek területén a konfliktusoknak új fajtái kristályosodtak ki, ezeket „Értelmes Biológiai Konfliktusok"-nak nevezzük. Ezek a szervezet válaszprogramjai, ill. az akut sokkélmény hatására kialakult reakciói, melyeket DHS-ek (Dirk-Hamer-Szindróma) váltanak ki.

Rák kivétel nélkül csak egy akut DHS esetén keletkezik, mely egy különösen drámai, magányosan megélt konfliktus-élménysokk, ami a pácienst villámcsapásként, „a rossz lábán" éri. Egy ilyen DHS után a páciens – mintha elvarázsolták volna – stresszfázisba kerül (szimpatikotónia), hűvösek a kezei, már nem tud enni, veszít a súlyából, éjszaka rosszul alszik és folyamatosan a konfliktusára gondol.

A Germán Gyógytudomány ezen kívül ugyanúgy magyarázatot ad a különböző csíralemezek közti összefüggésekre és az abból eredő különböző szövettani rákos daganatok keletkezésére, mint a normális sejtszövetek kialakulására, ugyanis mindenütt, ahol rák van, azt a szövetmintát találjuk meg, mely embriológiailag pont oda tartozik.

Ezért minden sejtszövet, amely az entodermális csíralemezből (= entoderma) származik, adenoid sejtszövet, tehát egy rákos megbetegedésnél adenokarcinómát (mirigysejt-szaporulatot) hoz létre, míg az összes külső csíralemezből (= ektoderma) származó sejtszövetekre a laphám-fekélyesedés a jellemző, mert a kiinduló szövetek is laphámszövetek. Kivételt képez az agy, mert tumorképződés az agysejtekből nem jöhet létre.

E kettő között találjuk meg a középső csíralemezt (= mezoderma), amely a konfliktus-aktív fázisban – ha kisagy-vezérlésű – sejtszaporulatot produkál, mint ahogyan az agytörzs által irányított entodermális szövet is. Ezzel szemben a nagyagy-fehérállomány által irányított sejtszövetek esetében a konfliktus-aktív fázisban „lefaragás" történik, vagyis osteolysist, kötőszövet-nekrózist, romló vérképet stb. okoz, majd a gyógyulási fázisban a csont vagy kötőszövet túlzott hegburjánzása jelentkezik, amit esztelen módon „szarkómá"-nak neveznek.

De ez még nem minden: az egysejtű mycobaktériumok, szervezetünk legősibb mikrobái és a gombák csak az agytörzs vagy kisagy (ősagy) vezérlésű entodermális szervek és esetleg a kisagy vezérlésű mezodermális szervek daganatain munkálkodnak, de csak akkor, ha már a DHS kezdeténél minimum egy mycobaktérium jelen volt a szervezetben. Ugyanis pontosan a DHS beálltától kezdve szaporodnak a mycobaktériumok, melyek azonban csak a konfliktus megoldásától állnak készen a bevetésre. Ezért csak annyi mycobaktériumot termel „előre" a szervezetünk, mint amennyi a későbbiekben a tumor eltakarításához feltétlenül szükséges lesz.

A vírusok ezzel szemben (már hogyha léteznek*) kizárólag csak a nagyagykéreg által irányított ektodermális szervek fekélyein (ulcera) dolgoznak. A kettő között a mycobaktériumok (pl. a TBC) a kisagy vezérlésű mezodermális szervek daganatain tevékenykednek, a baktériumok pedig jelen vannak a nagyagy-fehérállomány vezérelte mezodermális szervek nekrózisainál, ahol segítenek a sejtfelépítésnél, mint pl. a csontnál.

Maguk a konfliktustartalmak régiek, sőt, ezek az ősrégi konfliktusminták abból az időből származnak, amikor kifejlődtek, ill. differenciálódtak az agyi területek és ezekhez a területekhez rendeződtek az egyes Hameri Gócok és a hozzájuk tartozó konfliktustartalmak. Következésképpen egy adott fejlődési időszakban a konfliktustartalmak azonosak az agy éppen akkori fejlődési fokozatával és ennek a fejlődési fokozatnak a speciális konfliktusproblematikájával, azontúl minden ún. megbetegedésnek még van egy bizonyos biológiai értelme, mely úgyszintén csíralemezfüggő.

Minél intenzívebb a konfliktus és minél kiterjedtebb vagy előrehaladottabb a rák az adott szerven, annál kiterjedtebb az agyban a Hameri Góc felülete is, ennél fogva annál terjedelmesebb lesz a helyreállítás is. A konfliktusmegoldás (KM) előtt is ott van ugyan a Hameri Góc, de a kontrasztanyagos koponya-CT felvételen (agyi computertomográfia) nem lehet egyértelműen láthatóvá tenni.

A konfliktusmegoldást követően egy „simán lezajló" esetnél azt látjuk, hogy a HG a helyreállítási, gyógyulási fázisban elszíneződik, megduzzad, körülveszi egy perifokális ödéma, ez lassacskán kirajzolódik, majd ezt követően csökken az ödéma. Ez egy fokozott anyagcsere-aktivitást gerjesztő kontrasztanyagos CT-felvételen láthatóvá tehető.

A konfliktusmegoldás mérföldkő a rákos megbetegedés terápiájában. A rákos megbetegedésnek akkor van vége, ha az agyban is befejeződik a helyreállítás. Ez akkor következik be, amikor a Hameri Gócban lévő és az azt körülvevő agyszöveteket már nem lehet megkülönböztetni egymástól, és amikor a perifokális ödéma eltűnik (felszívódik).

A biológiai konfliktus meghatározódik a DHS pillanatában, vagyis ebben a pillanatban meghatározódik a konfliktustartalom, melynek sínjein további biológiai konfliktusok futnak le. A konfliktustartalom a DHS pillanatában determinálja mind a Hameri Góc elhelyezkedését az agyban, mind pedig azt, hogy melyik szervünkön lesz a rák vagy rákkal egyenértékű megbetegedés.

Egykoron a fejlődéstörténet során az egész nyelőcső a belső csíralemezből származó, entodermális bélnyálkahártyával volt kibélelve, ezért a gyomor-bél rendszerhez (agytörzs-irányítás) tartozik.

A nyelőcső alsó egyharmadában ezért tömör, karfiolszerűen növekvő, szekréciós (elválasztó) vagy laposan növekvő, reszorpciós (felszívó) adenokarcinómát (mirigysejtszaporulatot) találunk.

Az oesophagus mirigysejtszaporulat biológiai értelemének két típusa különböztethető meg:

a) karfiolszerűen növekvő, szekréciós sejtszaporulat, melynek az a biológiai értelme, hogy még több váladákot termeljen azért, hogy az ott megrekedt, nagy falatot „megeméssze" és ezáltal az út átjárhatóvá legyen, és

b) a laposan, körkörösen növekvő, reszorpciós sejtszaporulat, melynek az a biológiai értelme, hogy a könnyen megemészthető ételeket (pl. szőlőcukor) már itt előre felszívhassa.

A nyelőcsőben a karfiolszerűen növekvő, szekréciós típusú sejtszaporulat egy hosszantartó konfliktus hatására ugyan valóban okoz látszólagos vagy nagymértékű elzáródást, de a folyékony étel többé-kevésbé még keresztülmegy rajta. Az anyatermészet természetesen azzal „számol", hogy minden ember és állat rendelkezik mycobaktériumokkal is, amelyekkel ezeket az elzáródásokat az MK-fázisban újra tökéletesen meg lehet nyitni (nyelőcső-TBC).

Az nyelőcső-adenokarcinóma (alsó egyharmada) a konfliktustartalma mindig az, hogy a falatot nem tudjuk lenyelni, nem tudjuk elfogyasztani (átvitt értelemben is). Ennek tárgyát sokszor egy autó, egy ház vagy vlmi hasonló képezi, amit be akarunk kebelezni, vagyis a falatot le akarjuk nyelni, de nem tudjuk. A Hameri Góc az agytörzsben (pons) fekszik lateralisan, jobb oldalt.

Példa: Egy páciens hazatér a húsvéti nyaralásából és azzal szembesül, hogy munkáját az a fiatalember vette át, akit ő maga tanított be. De ez még nem minden. Főnöke azt is megígérte neki, hogy ő lehet majd a mester, kvázi már az is volt, de erről most már szó sem volt. Ehelyett tanítványa utasításainak kellett eleget tennie. Ebből óriási botrány kerekedett, majd áthelyezték egy másik helyre ugyanabban a műhelyben, de egy rosszabb munkahelyre.

A páciens magán kívül volt, azt mondta csak nyelt és nyelt és nyelt. A konfliktus két hónapon keresztül rendkívül aktív volt, majd a páciensnek felmondtak. Ez az ügy még sokáig foglalkoztatta, míg később véletlenül megtudta, hogy a cég közvetlenül a csőd szélén áll. A páciens ettől kezdve hirtelen erőre kapott, addig azonban már veszített 20 kilót a súlyából. Lelki békéje visszatért és megint tudott aludni, enni, gyorsan visszahízott néhány kilót, a konfliktusa véglegesen megoldódott.

Egy másik páciensnél akkor csapódott be egy DHS az azzal járó nyelőcső-adenokarcinómával, amikor egy élelmiszerüzletben lopáson kapták rajta. Két kis üveg Jägermeistert csempészett a nadrágja zsebébe, melyet természetesen vissza kellett adnia, vagyis az alkoholt a szó szoros értelmében nem tudta már lenyelni, elfogyasztani.

A konfliktus-aktív fázisban sejtszaporulat, egy daganat keletkezik, amely által a konfliktus intenzitásától és annak időtartamától (konfliktustömeg) függően lassan nyelőcsőszűkület (stenosis) jöhet létre.

A megoldást követő gyógyulási fázisban a nyelőcső alsó egyharmadának karcinómái elsajtosodás által bűzösen spontán elbomlanak anélkül, hogy diagnosztizálná valaki. Természetesen csak akkor, ha jelen vannak a mycobaktériumok, melyek korunkra jellemző esztelen mikrobahigiénia megjelenéséig mindig is jelen voltak a szervezetünkben. Amennyiben azonban a DHS becsapódásának időpontjában nem állnak rendelkezésre mycobaktériumok (csak a mi civilizációnkban fordul elő), úgy a tumor ott marad. A gyógyulás maradványait később gyakran tévesen „oesophagus varix"-nak diagnosztizálják.

Az ún. nyelőcsődivertikulum is nagyon ritka, mert a nyelőcső izomrétege nagyon erős és egyben rugalmas is. A divertikulum zsákszerű kiboltosulást jelent, mely nemcsak a nyelőcsőben, hanem az emésztésben részt vevő teljes emésztőcsatornában és a vizeletelvezető rendszerben is előfordul. A nyelőcsőnek azon a részén ideiglenesen ételmaradékok akadhatnak fenn, melyek később rossz szájszagot és büdös böfögést eredményezhetnek.

Míg az agytörzsi konfliktusoknál a páciens kezűsége nem játszott szerepet, a kisagyi (mezoderma) és a nagyagyi konfliktusoknál (ektoderma) nagyon nagy jelentősége van. A tapsteszt (folyamatos tapsolás) dönti el, hogy bal- vagy jobbkezesek vagyunk-e, ill. azt, hogy alapvetően a páciens melyik agyféltekéjéhez milyen funkciók vannak hozzárendelve és hogy egyáltalán mely konfliktusokat tudja elszenvedni. Ha a tapsolás közben a jobb kéz van felül, akkor a páciens jobbkezes, ha pedig a bal, akkor balkezes.

A nyelőcső-fekélyesedés (a nyelőcső felső kétharmadán) az alsó egyharmadával ellentétben az agy és a szerv közti beidegződés kereszteződik a jobb és a bal oldalon. Az oesophagus felső kétharmadát laphám fedi, mely a külső csíralemezhez, az ektodermához tartozik, irányító reléje pedig a nagyagyban van. Itt laphámról vagy kívülről „betüremkedő" laphámmá változott és eredetileg „bevándorló" nyálkahártya-szövetekről beszélünk. Olykor azonban itt is találunk maradványszigeteket ezekből a bélnyálkahártya-szövetekből, melyekben később submucosus (a nyálkahártyaréteg alatti) adenokarcinóma képződhet.

Konfliktustartalma az, hogy valamit le kell vagy kellene nyelni, amit viszont nem akarunk lenyelni, sőt, szeretnénk inkább kiköpni.

Példa: Egy pácienst, aki kézbesítőként dolgozik a postánál, mit sem sejtve, ártatlanul meggyanúsítanak azzal, hogy ellopott egy csomatot és hozzá még 200 márkát. A bizonyítékok mind ellene szóltak, ráadásul egy állítólagos tanú is akadt. A talpig becsületes és rendes postásember ott állt szótlanul kikelve magából és csak nyelt és nyelt és nyelt.

A nyomozás elhúzódott és jó egy fél év múlva kiderült, hogy a páciens teljesen ártatlan. A tanú (a ház egyik lakója) átvette a csomagot a 200 márkával és zsebre tette. Röviddel ezután a páciensnél nyelőcsőkarcinómát állapítottak meg, mely természetesen már a megoldási fázisban volt. („kültakaró-séma").

Egy hölgypáciens akkor élt át egy nyelőcső-fekélyesedést elindító DHS-t, amikor jóízűen beleharapva egy almába a falattal együtt lenyelte az aranyfogát is.

Egy másik pácienst villámcsapásként érte, hogy megalázó körülmények között kitették a férje szülői házának ajtaja elé. Neki is le kellett „nyelnie" ezt a kidobást.

A nyelőcső felső kétharmadában induló fekélyesedés Hameri Góca a nagyagyban fekszik frontoparietalis, basalis, bal oldalt. A konfliktus-aktív fázisban nem képződik tumor, hanem a nyelőcső felső kétharmadában fekélyesedés indul el. Mivel azonban a laphámszövet itt nagyon vastag, hetekig, hónapokig tart, míg egy mély, látható fekély gasztroszkóppal (gyomortükröző eszköz) megállapítható. Ennek itt az a biológiai értelme, hogy a nyelőcső belül tágasabb legyen azért, hogy a kényszerítve lenyelt falatot jobban tudjuk majd kiköpni. Ezzel egyidőben a nyelőcső a fájdalmak miatt görcsbe rándul és olyan érzésünk támad, mintha minden falat megakadna a torkunkon, ún. nyelési nehézségeink lesznek.

A gyógyulási fázisban erős duzzanat, stenosis (szűkület) képződik a nyelőcső kifekélyesedett területén. Itt állítják fel többnyire a röntgenfelvétel alapján a „nyelőcsőszűkület"-diagnózist.

Ha a gyógyulás lefolyása heves – mely lehet hosszadalmas, ha sokáig tartott a konfliktus (egy fél évig) –, akkor sem a pácensnek nem kell kétségbe esnie, mert egy kis türelemmel kvázi minden étel le tud menni folyékony halmazállapotban. Beavatkozásra tulajdonképpen csak akkor van szükség, ha a nyelőcső gyógyulási fázisával egyidőben fennáll egy aktív „vízvisszatartás-konfliktus" is, vagyis egy „magára-hagyatottság-konfliktus" vagy egy „lét-konfliktus" (vesegyűjtőcsatorna-sejtszaporulat), de segítségként itt is elegendő a gyomorszonda egy rövid ideig.

A KA-fázisban az oesophagusulcus nagyon fájdalmas (mint a gyomorfekély!). Ha az izomzat (harántcsíkolt) is érintve van, úgy az a KA-fázisban lebénul. A megoldási fázisban az epileptoid/epileptikus krízist kivéve a páciensnek már nincsenek fájdalmai. Az epileptoid/epileptikus krízisben nagyon – gyakran drámai módon – erős fájdalmak lépnek fel, absence (rövid ideig tartó öntudathiány), és a harántcsíkolt izomzat epileptikus rohamának kíséretében. Az érzékenység az „ősszájnyálkahártya-séma" szerint zajlik.

Időnként a páciensek elszenvednek az első DHS-sel egyidőben egy másik konfliktust is, mint ahogy történt ez a fent említett példánál, a postás esetében is, aki bemocskolva, igazságtalanul bepiszkítva érezte magát, mert kollégái immáron őt tolvajnak hitték. Átélt egy melanómával járó „bemocskoltság-konfliktus"-t (középső csíralemez). A diagnózis felállításakor átélt egy következő, a „ráktól való félelem-konfliktus"-DHS-t, ami a kopoltyúhasadék-laphámkarcinómának nevezett fekélyesedéshez vezetett (külső csíralemez) – a gyógyulási fázisban non-Hodgkin „lymphomá"-nak nevezve.

Amikor ezt felnyitották nála, ráadásul még egy „halálfélelem-konfliktus"-t is (belső csíralemez) elszenvedett a tüdő léghólyagocskáinak sejtszaporulatával (alveolus pulmonis carcinoma) – az egyetemes orvostudományban mindezt áttétnek nevezik.

A metasztázisokat (áttét) az egyetemes orvostudományban úgy képzelik el, hogy a rák egy megvadult sejtből indul ki, majd ezek a rákos sejtek az artériás vérben elúsznak egy másik szervhez és ott egy másik rákot kezdeményeznek, egyenesen egy ún. metasztázist. Még soha egyetlenegy kutató sem fedezett fel metasztázist az artériás véráramban, pedig ott kellene lenniük, ha a periférás vérerekben, vagyis a test végtagjai felé eső vérerekben úszkálnának. Azt sem bizonyította még senki, hogy a rákos sejtek a még soha nem látott vérérútvonalukon ráadásul még át is változnak és így például egy a kisagy által irányított mezodermális melanomasejt – melyre a konfliktus-aktív fázisban sejtszaporulat a jellemző – hirtelen másik agyi irányítás alá kerül, rákapcsolódik a nagyagyra, hogy ott először sejtvesztést, később pedig a gyógyulási fázisban egy ún. non-Hodgkin lymphomát fabrikáljon, és ezt követően megint a véráramban az agytörzs vezérelte tüdőhöz úszkál, hogy ott a léghólyagocskákban sejtszaporulatot hozzon létre.

Ez középkori dogmatizmus és a legnagyobb őrültség. Azt a tényt senki nem vitatja, hogy keletkezhet egy második vagy harmadik karcinóma, a tény megítélését viszont annál inkább.

A Germán Gyógytudományban a metasztázisok alatt azt értjük, hogy például a diagnózis felállítása iatrogén (orvos által okozott) pánikkeltés, ez pedig egy újabb DHS által egy új biológiai konfliktust indít el.

A Germán Gyógytudomány az öt természettörvényével nem egy új vallási hittétel, hanem egy bármikor bizonyítható, reprodukálható és a természettudományos kategóriák szerint felállított gondolatmenetben ellenőrzött, hipotézisek nélküli orvostudomány (Trnava).

* Dr. Hamer a legújabb kiadványaiban a vírusokról a következőket írja: „A vírusok létezése nagyon vitatott. Még soha senki nem bizonyította kétséget kizáróan a vírusok létezését, csak antitesteket láttak a megoldási fázisban. Az ún. vírusokat 150 évvel ezelőtt rögzítették, amikor még relatív kis felbontású mikroszkópokkal dolgoztak. Vírusok szaporodását még soha senki nem figyelhette meg. Az a feltételezés is téves, miszerint a vírusok „betegségeket" okoznak. Ebből adódóan természetesen az összes ún. oltás is csak egy óriási csalás volt, mint például az AIDS, a madár- és a sertésinfluenza. Valójában nagy valószínűség szerint mikrochip-beültetéseket hajtottak végre."

Különprogramok

kulonprogram
A GNM különprogramjai

Esettörténetek »

esettortenet
Tapasztalatok, esettörténetek

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.