12132017Sze
Frissítve2017 okt. 09, H

slot

Hólyagocskák a kisfiú hónalja körül a sampon miatt - 2016.06.02

holyagocska

Kedves Pilhar úr!

Újra láthatjuk, hogy milyen csodálatosan működik a Germán Gyógytudomány!

Igazán nem tudom, hogy mikor kezdődött, mert ősszel apránként jelentek meg a kis piros folttal körülvett hólyagocskák a fiam hónalján.

Egyre több hólyagocska jelent meg a hónalja körül a bordái irányában. Nem viszketett neki és egyáltalán nem is zavarta őt. 

 

Elkezdtem őt alaposan figyelni. Némelyik hólyagocska enyhe viszketéssel elmúlt, helyette megjelent azonban néhány új. Tisztában voltam vele, hogy elválasztás-konfliktusa volt, valamitől el akart választódni.

A hólyagocskák pontosan olyan lenyomatot hagytak, mintha fel akartuk volna őt emelni a hónaljánál fogva. A hüvelykujj helyén is voltak hólyagocskák. Ha befestenénk a kezünket, a hólyagok megjelenési helyén a kéz formája rajzolódna ki.  

Elkezdtem gondolkodni, vajon mivel nem akart érintkezni. A fiam valószínűleg jobbkezes. A hólyagocskák jobb oldalán jelentek meg.

Márciusra a hólyagocskák még mindig nem múltak el, némelyik eltűnt, viszont jöttek elő újabbak.

Aztán egyik nap, amikor bejelentettem nála a hajmosást, rájöttem! A fiam gyűlölte a hajmosást, már csupán a hajmosás szó hallatára nem volt hajlandó bemenni a fürdőszobába. Mivel azonban szeretett a homokozóban játszani és eközben gyakran a fele homokot a fejére szórta, alkalmanként muszáj volt megmosni a haját.

Azt hiszem, valamikor a szemébe kerülhetett a sampon, hogy ennyire utálta a hajmosást. Sajnos emiatt néha le is kellett őt fognunk, vagyis a hónaljánál fogva megfogtuk, hogy szélsebesen hatalmas ordítás közepette meg tudjuk mosni a haját, majd természetesen gyorsan el is engedtük.

A Germán-terápiámat úgy kezdtem el, hogy vásároltam egy csillámos sampont, aminek különlegesen finom illata volt és azt mondtam neki, hogy az csak az övé, mert a hajmosás után attól neki lesz a világon a legszebb haja és hogy nagyon jó illata is van. Mondtam neki, hogy szóljon, ha szeretné használni.

Egyébként az volt a célom, hogy a hónalji érintést újra pozitív hatásként élje meg. Ezért minden nap elalvás előtt masszíroztam és simogattam a pöttyeit, minek következtében természetesen minden nap eltűnt közülük egy. A pöttyöket reggel is elmasszíroztuk és „elsimogattuk”. Ő ezt nagyon élvezte és mindig örült, amikor azt mondtam: „Nahát, őrület! Egy megint eltűnt!” 

Ezen kívül ebben az időben nem mostam neki hajat, hanem egyszerűen elmentünk az uszodába, ahol nem volt ellenére a zuhanyozás, mert önszántából a zuhany alá mehetett.

Kezdetben a pöttyök rövid időre csúnyábbak lettek, jobban kivörösödtek, viszkettek és a kisfiamnak égető érzése volt.

Aztán hirtelen elindult valami! A pöttyök kezdtek begyógyulni. Masszíroztam és simogattam minden nap és minden alkalommal biztosítottam őt afelől, hogy egy megint eltűnt.
A hajmosást végül úgy csináltuk, hogy befeküdhetett a kádba, óvatosan beletette a fejét a tenyerembe, majd nagyon óvatosan, lassan és simogatva vizet öntöttem a hajára, és ez tetszett neki. Az elején mindig csak így csináltuk, míg egyszer csak kérte a samponját. Egy borsónyi adagot tettem a fejére, nehogy véletlenül belemenjen a szemébe, de ügyeltem arra, hogy a hajának jó illata legyen. A testvérei természetesen megszaglászták és mindjárt elhívtuk a nagypapát is, hogy nézze meg, milyen gyönyörű a haja a hajmosás után és milyen jó illata van, és hogy milyen ügyesen mosott hajat. Ettől fülig ért a szája.

Mostanra, június elejére a pöttyöcskéi mind begyógyultak, újak pedig nem keletkeztek. A hajmosás pedig már nem jelent nagy katasztrófát.

Köszönhetem a Germán Gyógytudománynak, hogy megismerhettem, megértettem, alkalmaztam és hogy gyermekem több hónapig tartó kiütései elmúltak.  

Pilhar Helmut megjegyzése:

Libabőrös leszek ettől az esettörténettől. Olyasvalamit tud egy édesanya, amit dermatológusok ezrei tanulnak az egyetemen és amire a súlyos milliárdokba kerülő gyógyszeripar sem képes, mégpedig gyógyítani, ráadásul mellékhatások NÉLKÜL és anyagi ráfordítás nélkül! 

Csak gratulálni tudok!

Sok kezdő felteszi a kérdést, hogy hogyan kell megoldani a konfliktusokat? Tessék, így kell ezt csinálni!

Ez az édesanya nemcsak egy tünettől akarta megszabadítani a gyermekét. Nem, ő a Germán Gyógytudomány ismeretében (elválasztás-konfliktus, kültakaró, bőr) megpróbálta beleélni magát a gyermeke helyébe, hogy megtalálja az okot. Tudta, hogy ha elmúlik fia lelki bánata, magától eltűnik a tünet. Nem a tünet ellen kell „harcolni”, hanem a lelket kell meggyógyítani! Így a gyermek nemcsak testileg, hanem lelkileg is meggyógyul.

Ezt az anyák ösztönből nem tudják megtenni? Természetesen minden ép ésszel megáldott anya képes rá. Csak több generáción át elbizonytalanították őket…

A Germán ismeretében az édesanya most már célirányosan kinyomozhatja gyermekénél ezt a konfliktusos pillanatot és így a környezetét úgy meg tudja változtatni, hogy a gyermekének „leessen egy nagy kő a szívéről”. Ő tudja „meggyógyítani” a gyermekét!

Hát nem csodálatos ez a hír?

Az anyák manapság „felelősségteljesnek” számítanak, ha gyermeküknél a tünetek első jeleinél az akadémikusokhoz futnak! Ha nem így tesznek, fenyegeti őket a szülői felügyeleti jog megvonása. Eközben rendszerint az anya és a gyermek a legkevésbé fontos! Ebből él a mai „egészségügyi rendszerünk”.

Köszönöm az édesanyának ezt az esettörténetet, amely nekem, Olivia apjának bátorítást ad ahhoz, hogy továbbra is ezt az utat járjam. Abban reménykedem, hogy egyszer majd eljutunk oda, hogy a szülők nem raboltatják el, nem kínoztatják halálra és nem viszik be gyermekeiket azokba a betegséggyárakba, hogy ott végül a másvilágra segítsék őket. 

Tisztelettel

Pilhar Helmut

Erfahrungsbericht - Bläschen unter der Achsel bei Söhnchen wegen Shampoo

02.06.2016

Lieber Herr Pilhar,

Wieder mal kann man sehen, wie wunderbar die GNM funktioniert! Sie hat absolut ihre Richtigkeit.

Wann alles begann, kann ich nicht mehr ganz genau sagen, weil es schleichend begann. Mein Sohn bekam plötzlich Bläschen unter der Achsel mit rotem Hof rundherum. Es begann in etwa Ende des Sommers, Anfang Herbst letzten Jahres.

Es wurden immermehr Bläschen, vorwiegend unter der Achsel, ausbreitend seitlich entlang der Rippen. Es juckte ihn aber nicht, auch sonst keinerlei Beeinträchtigung für ihn.

Ich begann ihn genau zu beobachten und mir fiel auf, Manche heilten mit leichtem Juckreiz ab, Andere kammen nach. Mir war klar, es muss ein Trennungskonflikt sein, er wollte von was getrennt werden.

Der Bläschenverlauf war haargenau so, als würde man ihn unterm Arm nehmen. Selbst da wo der Daumen aufliegt waren Bläschen. Würde man sich die Hand einfärben, wär eine Hand ersichtlich genau da, wo die Punkte verliefen.

Ich begann zu überlegen, von was er denn nun getrennt werden möchte. Mein Sohn ist vermutlich Rechtshänder. Die Bläschen waren rechts.

Mittlerweile hatten wir März, die Bläschen waren noch immer da. Manche verheilten, Andere kamen nach.

Dann eines Tages - Haarwaschtag war angesagt - fiel es mir wie Schuppen von den Augen! Mein Sohn hasste Haarewaschen, allein das Wort, wenn es ausgesprochen wurde, und er wollte schon nicht mehr ins Bad gehen. Da er aber gern im Sand spielte und er dabei oft den halben Sandhaufen in den Haaren hatte, musste es einfach hin und wieder mal sein.

Ich vermute mal, dass ihm mal Shampoo in die Augen kam, dass er das Haarewaschen so hasste. Deshalb war es leider auch mal so, dass wir ihn festhalten mussten, also unter der Achsel, ihn in Windeseile die Haare abbrausten unter großem Geschrei und ihn dann natürlich sofort wieder losließen.

Also begann ich meine GNM "Therapie" so ... Ich kaufte ein Glitzershampoo, das besonders gut roch und sagte ihm, das gehört nur ihm alleine, den damit hat er dann nach dem Waschen die tollsten Haare und die riechen dann sooo gut wie von niemanden anderen auf dieser Welt. Er darf bestimmen, wann er es benützen will.

Außerdem war für mich das Um und Auf, dass er die Berührung unter der Achsel wieder als positiv empfinden muss. Deshalb machte ich es so, ich massierte und streichelte ihn jeden Tag beim Einschlafen seine "Punkte". Außerdem zählten wir täglich seine "Punkte", wo natürlich jeden Tag in der Früh einer weniger war. Auch in der Früh massierten und streichelten wir die "Punkte weg". Er genoss das sehr, und freute sich immer, wenn ich sagte: "Ja, Wahnsinn! Schon wieder einer weg."

Außerdem wusch ich ihm erstmal nicht die Haare, sondern wir fuhren einfach regelmässig ins Hallenbad, wo ihm das Duschen nichts ausmachte, wo er sich selbst darunter stellen durfte.

Erstmal wurden die "Punkte" mal kurzfristig etwas schlimmer, röter, fingen zu jucken an und brennen.

Doch dann gings plötzlich los! Die "Punkte" begannen abzuheilen. Ich massierte und streichelte ihn jeden Tag und jeden Tag sagte ich ihm, dass es Einer weniger ist.

Dass mit dem Haarewaschen machten wir dann so; Er durfte sich in die Wanne legen, er legte vorsichtig den Kopf in meine Hand, wo ich ihn äußerst vorsichtig, langsam und streichelnd Wasser über die Haare goss, was er sehr gern mochte. Das machten wir dann Anfangs immer so, bis er dann eines Tages sein Shampoo nehmen wollte. Ich nahm eine erbsengrosse Portion, damit ja nichts in die Augen gelangte, die Haare aber trotzdem gut rochen. Natürlich rochen seine Geschwister dann an seinen Haaren und den Opa luden wir auch noch gleich ein, wie toll seine Haare jetzt nach dem Waschen sind und wie gut sie rochen und er sooo toll Haaregewaschen hatte. Er freute sich wie ein neues Fünfzigerl.

Jetzt haben wir Anfang Juni und bis Dato sind seine "Punkte" abgeheilt, es kamen auch keine mehr nach. Haarewaschen ist keine Katastrophe mehr und alles ist gut.

Weil ich die GNM kennenlernen durfte, sie verstanden habe und angewandt habe, ist mein Kind heute seinen Ausschlag los, der über mehrere Monate gedauert hatte.

Anmerkung von H.Pilhar

Mir läuft die Gänsehaut über den Rücken! Eine Mutter kann das, wofür Tausende Dermatologen jahrelang studieren und es trotz milliardenschwerer Pharmaindustrie nicht schaffen - eine Heilung und das OHNE Nebenwirkung, kostenlos!

Ich gerate ins Schwärmen!

Viele Einsteiger stellen die Frage, wie löst man Konflikte? Hier, so macht man es!

Diese Mutter hat nicht bloß ihr Kind von einem Symptom befreien wollen. Nein, sie hat durch Kenntnis der Germanischen Heilkunde (Trennungskonflikt, äußere Haut) versucht, sich in ihr Kind zu versetzen, um die Ursache zu finden. Sie wußte, dass durch Verschwinden der Seelennot ihres Sohnes, das Symptom von selbst verschwindet! Nicht das Symptom ist zu "bekämpfen", sondern die Seele ist zu heilen! Dann gesundet das Kind nicht nur körperlich, sondern auch seelisch.

 

Wissen das die Mütter nicht instinktiv? Selbstverständlich weiß das jede Mutter mit gesundem Verstand! Man hat die Mütter bloß über Generationen verunsichert ...

Mit dem Wissen um die Germanische, kann die Mutter nun ganz gezielt diesen konfliktiven Moment bei ihrem Kind aufspüren und für ihr Kind das Umfeld so abändern, dass dem Kind "der Stein von der Seele" fällt und gesundet. Sie kann ihr Kind "heilen"!

Ist das nicht eine frohe Botschaft?

Heutzutage gelten die Mütter als "verantwortungsbewußt", wenn sie beim ersten Anzeichen eines Symptoms bei ihrem Kind, zum Schulmediziner laufen! Wenn sie das nicht tun, droht die Fürsorge, welche FÜR die Schulmediziner SORGT. Auf der Strecke bleibt i.d.R. dabei Kind und Mutter! Davon lebt u.a. unser derzeitiges "Gesundheitssystem" ...

Ich danke dieser Mutter für Ihren Erfahrungsbericht, welcher mir als "Vater von Olivia" Mut macht, meinen Weg weiter zu gehen. In der Hoffnung, dass irgendwann die Eltern sich nicht mehr ihre Kinder rauben, zu Tode quälen und in diesen Krankheitsfabriken entsorgen lassen, verbleibe ich in Hochachtung.

Különprogramok

kulonprogram
A GNM különprogramjai

Esettörténetek »

esettortenet
Tapasztalatok, esettörténetek

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.