06262017H
Frissítve2017 febr. 24, P

slot

Orvosi észrevétel a citosztatikumokról

2008.08.25.

Ha nem tévedek, Dr. Hamer citosztatikumokra vonatkozó leírásából kimaradt valami.

Nem vetették alá őket a kettős vak vizsgálatnak.

Normál esetben az összes gyógyszert alávetik egy kettős vak vizsgálatnak, sőt, egy randomizált kettős vak vizsgálatnak, hogy bebizonyítsák a terápiás eljárás hatékonyságát a pácienseken.

Miért nem tesztelték a citosztatikumokat kettős vak vizsgálattal?

Etikai okokból tették, így mondták nekünk az orvosi egyetemen. Mert nem lehet megtagadni a placebó-csoport tagjaitól a citosztatikumokat, mivelhogy egyedül azzal lenne esélyük a túlélésre. 

Ellenben ha elvégezték volna a kettős vak vizsgálatot, akkor kiderült volna az igazság. Mégpedig az, hogy citosztatikumok nélkül a rákos betegek túlnyomó többsége meggyógyult volna. Dr. Hamer azt állítja, hogy citosztatikumok nélkül az állatok 80%-ban túlélik a rákos megbetegedéseket. A kettős vak vizsgálat napvilágra hozná a citosztatikumok körüli csalás tényét. Mindenki megtudná, hogy az csupán patkányméreg.

Alapjában véve csak az egyes citosztatikumok mérgezőségi fokát vetik össze egymáshoz képest, mert végeredményben minden páciensnek bele kell halnia a kemoterápiába. 

Dr. med. W.

Helmut Pilhar megjegyzése:

A vak vizsgálat olyan kísérlet, amely során a kísérletben résztvevő betegek közül egyik sem tudja, hogy vajon a kísérleti, vagy a kontrollcsoporthoz tartozik-e. Így kizárják az olyan elvárásokat és viselkedésmintákat, amilyeneket ezek az információk kiválthatnának. Az orvostudományban és a pszichológiai kutatásokban széles körben alkalmazzák ezt a jellegű vak vizsgálatot.

A kettős vak vizsgálatnál maga a kezelő orvos sem tudja, hogy vajon a gyógyszert, vagy a placebót adja (ezt csak a számítógépen vezeti valaki).

A randomizálás egy olyan eljárás a klinikai tanulmányok során, amikor a betegek véletlenszerűen kerülnek egyik vagy a másik csoportba. Az ilyen fajta eljárásnál csökken annak valószínűsége, hogy a hatásossági bizonyítási eljárás során bizonyított hatást elnyomjon egy szisztematikus torzítás (bias). A randomizálás szükséges előfeltétele annak, hogy elkerüljék a torzítást (biast): az elvakultságot. 

Még egy apró megjegyzés:

Természetesen tudom, ki ez az orvos. Nem hoztam nyilvánosságra a nevét, hogy megvédjem az üldöztetéstől.

De figyelem!

Ez az orvosi észrevétel egyáltalán nem „új bizonyíték” a kemoterápia ellen! Ez tény. Nem új a nap alatt, és aki egy kicsit is foglalkozik ezzel a témával, az tud erről… Egyébként pedig, tisztelt Olvasó, természetesen az Ön orvosa is – aki kemoterápiára küldi Önt – tisztában van vele. Őket a törvény kötelezi, hogy orvosilag gondosan járjon el. Ezenkívül tudja ezt az összes orvosi kamarai funkcionárius, a betegbiztosítók, a törvényhozók, a gyógyszeriparból származó politikusok, a gazdasági újságírók… Mindenki tudja – csak hát többnyire épp a betegek nem. Ők bíznak.

Egyik kismalac mondja a másiknak: „ A gazda csak azért hízlal minket, hogy később lemészároljon!” Erre a másik: „Te hülye vagy! Hiszel az összeesküvés-elméletekben!”

 

Különprogramok

kulonprogram
A GNM különprogramjai

Esettörténetek »

esettortenet
Tapasztalatok, esettörténetek

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.