Miért “Germán” Gyógytudomány?
A “germán” szót gyakran a “német” szóval azonosítják, mivel a germanisztika a német nyelvvel és irodalommal foglalkozó tudomány és így könnyen kapcsolatba hozható. Hamer doktor a “germán” elnevezéssel a szabadságot szerette volna jelképezni. A germán nép mindig szabad volt és Dr. Hamer szerint: „Ez a tudás szabaddá tesz!”
A Germán Gyógytudomány a szabadság tudománya!
Germán: Az indoeurópai nyelvcsalád egyik ágát alkotó, tömegében Közép-, Észak- és Nyugat-Európában élő v. onnan származó (népek csoportja), ill. e népekhez tartozó, velük v. nyelvükkel kapcsolatos. (Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
Gótok = germán nép, amely elözönlötte a Nyugat-római Birodalmat. Az i.e. sz. II. században a Baltikum térségéből népek vándoroltak a Fekete-tenger északi partjára és az Al-Dunához. A Fekete-tenger környéki csoportjukat nevezték keleti vagy osztrogótoknak, míg 270 körül a Duna melléki Dacia provinciába települt nyugatiak voltak a vizigótok. A keleti gótok a 375-ös hun támadás után a HUNOK szövetségesei lettek, részt vettek a hun hadjáratokban, majd az V. században keresztény hitre tértek, s Theodorik vezetésével királyságot alapítottak Itáliában, mely 552-ig állt fönn. Emberségesnek mondható uralkodása alatt kezdődött meg a római és germán kultúra egybeolvadása. A IV. században a vizigótok egy része a Kelet-római Birodalom területére épült be. Ezután elárasztották a Nyugat-Római Birodalmat, 1410-ben feldúlták Rómát. Innen Galliába vonultak, majd Hispániába szorultak vissza.
Pannónia: Római provincia, amely a mai Dunántúl területén és a Dráva-Száva között helyezkedett el, lakossága kelta és illír volt. Augustus császár kezdte meghódítását (i.e. 12-9), majd Traianus császár i.u. 103-106 között Pannónia inferior (Alsó-Pannónia), székhelye Sirmium, ma Sremska Mitravice) és Pannónia superior (Felső-Pannónia, székhelye Savaria – a mai Szombathely) területekre bontotta. A térség a rómaiak korában főleg határvédelmi szempontból volt jelentős. Az V. századtól kezdődően a hunok, majd a keleti gótok, a longobárdok és az avarok uralkodtak a térségben, míg végül a IX. században megérkeztek a magyarok.
A germánokról általában
Nyelvi jegyek alapján a germánokat három csoportra lehet osztani:
- északi germánok, akik a skandinávok (vikingek, normannok) ősei
- keleti germánok, pl. a gótok, burgundok, vandálok ősei
- nyugati germánok, akik a frankok, az alemannok, langobardok, bajorok, frízek, szászok és angolszászok ősei.
A germánok nagy vándorlását a hunok támadása indította meg. Az első lépés a gótoké volt.
Népek a Kárpát-medencében
A népvándorlás kora: Germánok
Régi kérdés, hogy mi indította el a népvándorlást, ami Európa nyugati felétől egészen Belső-Ázsiát érintette 271-896 között (kisebb vándorlások még ezután is megfigyelhetők voltak). Az utóbbi 200 évben már nem csak a nyugati feljegyzések szolgálnak forrásként, hanem az ősi kínai írások is. A népvándorlás kiváltó okát is Kínában keresik, ugyanis az i.e.III. században a kínai királyokat egységbe kovácsolták és egy közös ellenség ellen az ázsiai hunok ellen védőfalat emeltek. A kínai nagyfal azóta is a világ csodái közt tartják számon. A Kínáról visszaverődő nomád támadások nyugat felé vették az irányt. A kínaiak megtanulták a hunok lovas harcmodorát és a i.e.I. században és sorsdöntő csapást mértek rájuk, és ők is elindultak nyugat felé. Az egyik nép tolta előre a másikat, és végül ez a hatalmas népmozgás a Kárpát-medencébe ülepedett le. Így lett hazánk az eurázsiai szteppék legnyugatibb állomáshelye. Nyugatabbra csak hadjáratokat szerveztek. Később a tatárjárás is csak hazánkig jutott el. A népvándorlás okára több más nézet is létezik. Egyesek szerint az éghajlatváltozás miatt a nomád állattartásnak nem voltak meg a lehetőségei. Mások pedig azt, mondják, hogy a népességnövekedés volt a fő indok. A keleti népvándorlással egy időben megindult a germán népek vándorlása is. Ez északról árasztja el Európát. E két mozgás keresztezőpontjában a Kárpát-medencében nagy kavarodás támad, amelyet még sokrétűbbé tesz, hogy a szlávok is betelepszenek Közép-Európába és körül veszik a Kárpát-medencét.
A germán népekről sok írott forrás létezik. Elsőnek i.e.I-II. század fordulóján Tacitus írt róluk., majd germán és bizánci történetírók. Most csak azokkal a népekkel foglalkozom, amelyek érintették hazánkat.
Szkírek
Ez volt az első germán nép, amely útra kelt. Dél-Oroszországban vonultak i.e.II. században, és az ott élő szkíta és szarmata környezetben pusztai néppé formálódtak. Később Attila leghívebb népeként jöttek hazánkba. Attila halála után nagy királyuk Odoaker vezetésével 476-ban Itáliába mentek és megdöntötték a Nyugat-Római birodalmat. Hazánkban a legszebb hagyatékuk egy arany ékszerekkel ellátott sír, amely talán Odoaker édesanyjának, Edika királynőnek a sírja volt.
Kvádok
A kvádok Pannónia északi szomszédságában telepedtek meg és a szarmatákkal szövetségben harcoltak a rómaiak ellen. Ők az első germán nép, amely megtelepedett hazánkban.
Gótok
Ez volt a legjelentősebb germán nép Európa történelmében. A keleti vagy osztrogótok (austro ‘fényes, ragyogó’) jelentős részben behódoltak, a hunok segédcsapataiként harcoltak, de Attila halála után fellázadtak, majd császári engedéllyel Pannóniában telepedtek le. Két nagy águk van, a keleti (osztrogótok) és a nyugati (vizigótok). A hunok megjelenését megelőzően nagy királyuk, Ermanarich egész Ukrajnát egyetlen birodalomba fogta össze. Uralmát a hunok törték meg. Épp úgy beleolvadtak a lovas életmódba, mint a szkírek. Dacia feladása utána egy részük áttelepült Erdélybe, de a hunok kiűzik onnan őket és ezután hosszú vándorútra kenek a Balkánon, Itálián, Franciaországon és Spanyolországon keresztül. Ők terjesztik el Európában a drágakő berakásos ékszereket. A gót vallást illetően erős nyomai vannak az ősanya, az istenasszony tiszteletének. A kereszténység is megjelenik náluk az egyik szekta révén, amit arianizmusnak neveznek. A keleti gótok a hunok szövetségében részt vettek a hadjáratokban. Egy ideig a Dunántúlon szálltak meg Bizánc szövetségeseként. Innen költöztek Nagy Theodorik vezetésével a balkánra, majd Itáliába.
Gepidák
A gótokkal egy időben indultak el Skandináviából. Századokon át éltek a Kárpát-medencében és itt is vesztek el. Már a III. században Dacia északi határán vannak, a hun uralom alatt pedig Attila birodalmának népei voltak. Ők alkották a hun hadsereg derekát. A hun birodalom bukása után Erdélyben és a Tiszántúlon élnek és megszállják a Szerémséget is. Uralmukat majd a longobárdok és avarok szövetsége töri meg. Bíborbanszületett Konstantin szerint még a magyar honfoglalás után is éltek itt maradékaik. A gepida harcosok fegyverzete szarmata és kelta keveredést őrizték. Hatalmas kincseket hagytak itt, amelyeket ma is meg ehet tekinteni.. Fazekasságuk nagyon fejlett volt.
Vandálok
Északkelet-Magyarországon telepedtek meg, majd végigvándorolták egész Európát és végül Észak-Afrikában kötöttek ki. A Kárpátoktól északra erősen keveredtek a keltákkal. Meg kell említeni a herulok népét. A hun uralom után telepedtek meg Észak-Dunántúlon és megszállták Aquincum romjait.
Longobárdok
Náluk az ősi istenasszony hite a medvetisztelettel keveredett. Az állattenyésztő, pásztor nép 526-ban telepedett meg a Dunántúlon. A longobárdok az avarokkal szövetkezve vetettek véget a gepida uralomnak, de féltek a szövetségesüktől és 568-ban Itália meghódítására indultak. Nevüket a mai napig őrzi Lombardia tartománya. Ők voltak az utolsó germán nép hazánk történetében. Bár később is kis mértékben jött germán behatás, de ezek már nem jelentősek.
