Központi önleértékelés és emészthetetlen bosszúság

Kedves Helmut!

Egy vasárnapon elhoztam lányom maradék bútorát a kollégiumból. Egy részüket nem az új lakhelyére, hanem édesanyja, korábbi feleségem lakásába kellett vinnünk. Amikor megálltunk a lakás ajtaja előtt, megkérdeztem a lányomtól, hogy ki fogja felvinni a bútordarabokat, mire ő csodálkozva nézett rám.

Rövid visszatekintés: Kb. 5 évvel ezelőtt elköltözött a házunkból egy másik lakásba a gyermekeimmel együtt. Ebben a lakásban néha meglátogattam őket, együtt ültünk az asztalnál és beszélgettünk. Békével váltunk el egymástól. Majd két évvel ezelőtt lakást cseréltek, de ahhoz költözéshez semmi közöm nem volt. A feleségem egy teljesen oda nem illő alkalommal odavetette, hogy abba az új lakásba már nem mehetek be. Telitalálat! Nem látogathattam már meg a gyermekeimet otthon. Akkor még nem tudtam, hogy ennek milyen testi kihatásai lesznek.

Azt mondtam a lányomnak, hogy ezt az édesanyjától kérdezze, aki ott állt mellette a járdán. Ő azonnal reagált és azt mondta, hogy már felmehetek és ráadásul meghívott egy krumplisalátára. A bútorrámolás után mindannyian közösen ültünk az asztalnál, ettünk, beszélgettünk és közben a kisebbik lányom is megérkezett a barátjával. Úgy volt, mint régen.

Amikor ezután hazaérkeztem, görcsös fájdalmat éreztem a gyomromban. Nem kifejezetten gyomorgörcs volt, azt ismertem már fiatalkoromból. Ez másfajta görcs volt. Rögtön a krumplisalátára gyanakodtam, ami az én ízlésemnek egy kicsit túl savanyú volt, de ennek ellenére sokat ettem belőle. Azt hittem, nem esett jól.

Hétfőn reggel mindehhez párosult egy erős fájdalom az ágyékcsigolyám körül. Ez a fájdalom ugyancsak más volt, mint az a lappangó fájdalom, amit egy ideje mindig felkelés után érzek, de azonnal el is múlik, amint útnak indulok. De hát kísér már egy jó ideje. Részben összefüggésbe hoztam az igencsak megterhelő munkámmal (például három napig tartó hat kilós sövényvágó ollóval való munka). Azonnal tudtam, hogy mi történt. Két évvel ezelőtt volt egy központi önleértékelés-konfliktusom, mert nem látogathattam meg a gyermekeimet az otthonukban, és ezt tegnap, kellemes környezetben az asztalnál megoldottam.

A Germán Gyógytudomány tanulmányozása óta időközben megtanultam alaposan megfigyelni a lelkemet és a testemet és így azok üzeneteit – a körülöttem élőkét is – be tudom sorolni és tudom helyesen értelmezni azokat. Ez a tulajdonság a nagy kincsek egyike, melyet a Germán Gyógytudománynak köszönhetek. Az ilyen élmények során mindig a függetlenség, a biztonság, valamint a szabadság érzése kerít hatalmába. Ezzel a tudással teljesen nyugodtan kivárhatjuk a következményeket. Ebben az esetben például az alábbiak történtek: erős fájdalom az ágyékcsigolya körül, erős levertség, görcsök a gyomorban, enyhén vérző széklet, fejfájás, látható vagy érezhető tünetként. Mindez összefügg a csont rekalcifikáiójával, egy leukémiával és egy tuberkulózissal. Minden Germánban járatlan ember azonnal pánikba esett volna és minden bizonnyal egy további DHS-t szenvedett volna el (konfliktus-sokk). Vegyük sorba, hogy nálam mi zajlott le.

A munkámnak, fűnyírásnak ezen a héten lőttek. Ahhoz túl fáradt voltam. Otthon maradtam és magammal foglalkoztam, vagyis minden erőmet összeszedve kenyeret és süteményt sütöttem, majd ebédet főztem, mint azelőtt is mindig, hogy a fagyasztóba tegyem. Közben mindig le kellett feküdnöm. Szerencsére előre gondoskodtam magamról, mert kedden esett az eső és végig az ágyban voltam. Már a mosdóba jutás is teljesen kimerített. A gerincfájdalmak mellett fekvés közben úgy éreztem, mintha a bal könyököm, a jobb sípcsontom is fájna, valamint a jobb fülemben is éreztem hasonlót. Mintha mindenütt a gyógyulási fázis jelei mutatkoznának. Tartalmilag teljesen egyértelműen be lehetett őket azonosítani.

Jobbkezes vagyok.

– Bal könyök: nem tudtam a gyermekeimet a karomban tartani.

– Jobb sípcsont: a helyzetből adódóan nem tudtam a feleségemet (partner) ellökni magamtól

– Jobb fül: végre meghallottam a kívánt hallás-falatot, hogy be szabad mennem a lakásba.

Ezeket a mellékesen fellépő tüneteket azonban az elkövetkezendő napokban már nem észleltem. Keddről szerdára virradó éjszaka enyhe verejtékezésem volt – egy másik tapasztalatból tudom, hogy milyen az –, enyhén gőzős atmoszféra a takaró alatt. Ezt a hallás-konfliktusommal hoztam összefüggésbe. Belső csíralemez, MK-fázis, tuberkulózissal. Zavart a dologban azonban, hogy nem jött a fülemből semmilyen váladék. A középfülgyulladás tüneteit ugyanis pontosan ismertem a gyermekkoromból, azok rendszeresek voltak.

Szerdán megpróbáltam legalább a legsürgősebb ügyfeleimnél lenyírni a füvet. Délelőtt három óra munka után teljesen kikészültem, alig jutottam haza és máris lefeküdtem. Este szükségét éreztem, hogy szakemberrel beszéljem meg az ügyet, ezért felhívtam Pilharékat. Elmeséltem Erikának a helyzetet. Úgy gondolta, hogy a gyomortájéki görcsökért az emészthetetlen bosszúság, a birtokbosszankodás a felelős.

A telefonbeszélgetés után végiggondoltam ezt az eshetőséget. A tünetegyüttes egyáltalán nem passzolt a történethez. Először is a gyomromban ez az érzés messze nem volt a gyomorgörcsökhöz hasonlítható, mert ifjú koromból ismertem ezt az érzést a birtokbosszankodás kapcsán. Másodszor ezek a (birtokbosszankodás) görcsök a konfliktus-aktív fázisban jelentkeznének.

Újra áttanulmányoztam a Tudományos Táblázatban a birtokbosszankodásnak ide vonatkozó részét. A karfiolszerűen növekvő sejtszaporulat mellett, ami gyermeknagyságúra is képes megnőni, fennáll a laposan növekvő, ún. daganatszerű gyomor- vagy bélfalmegvastagodás lehetősége is. A megoldási fázisban tuberkulotikusan elsajtosodó, nekrotizáló elbontással. Ez számomra tökéletesen elfogadható volt.

Először is azért nem lehetett az, mert két éve már éreznem kellett volna. Az az érzés, ami most a gyomromban szó szerint laposan növekedve kiterjedt, nagyon is találóan odaillett a laposan növekvőhöz. Olyan volt ez az érzés, mintha belül a gyomromban az egész belső felületről egy gumimembránt akartak volna lehúzni, mint egy matricát. A membránokat a gyomorfal jelképeiként kell tekinteni.

Csütörtökön éjjel meg is kaptam erre az igazolást. Hajnali kettőkor az éjszakai izzadás miatt ki kellett cserélnem a párnámat és egy törülközőt kellett raknom a takaró alá. Hajnali négykor még a takarót is le kellett cserélnem. Minden csuromvizes volt. Ez az éjszakai verejtékezés a tuberkulózis tipikus tünete, ami mindig a megoldási fázisban zajlik a meglévő belső csíralemez mikrobáinak segítségével. A könnyed „gőzös milliő” előző este csak a kezdet volt. A különösen erős gyengeségemnek volt még egy harmadik oka is: a leukémia, ami mindig együtt jár a csont gyógyulásával. Most különösen intenzíven, mert a gerinc volt érintve, méghozzá az a rész, ahol csontvelőt tekintve leginkább történik a vérképzés. Tehát vagotoniás gyógyulási fázis tuberkulózissal és leukémiával. Az ágyék körüli fájdalmak egy nagy szorítóhoz voltak hasonlíthatók, mintha ezen a területen becsípnék a gerincet. Ezek a fájdalmak másmilyenek voltak, mint amit egy ideje éreztem, mint ahogy fent már említettem.

Erikával folytatott beszélgetésem során világossá váltak az összefüggések a konfliktusélményeim körül. Mondta, hogy egy nekrózis a csontban, főleg, ha sokáig elhúzódik, bizony a gyógyulásban nagy fájdalmat képes okozni. Be tudtam sorolni időben is a deréktáji fájdalmakat, mert korábban nem éreztem hasonlót. A konfliktus kb. két éve történt, ezért is ilyen komolyak a fájdalmak. Ami azt jelentheti, hogy a végső gyógyulás után ezek a naponta jelentkező látens fájdalmak is elmúlnának.

Megpróbálom részletesen és szemléletesen leírni, hogy te is fel tudd ismerni, mi is zajlik nálad éppen. Az akut szorító fájdalmak egy hét múlva egyre enyhébbek lettek, de mivel a konfliktus már két éve aktív volt, a teljes gyógyulás még el fog tartani egy ideig. Milyen véletlen egybeesés, hogy a második hétre ettől függetlenül úgy osztottam be az időmet, hogy szabad legyek. Többször le kellett feküdnöm pihenni. Az internetről hívtam segítséget a szürethez, az emberek nagyon messziről jöttek.

Ezen a héten, tehát két héttel a konfliktusmegoldás után már dolgoztam. Már fájdalmak nélkül fel tudtam emelni a lovaskocsi-utánfutó nehéz hajtókáját.

Az esettörténetemmel két fontos dolgot szeretnék átadni.

Először is azt, hogy te vagy felelős az életedért és az egészségedért. Felelős vagy azért, hogy megismerd a biológiai összefüggéseket – ahogyan azokat Dr. Hamer nekünk leírja és hogy aszerint tudj élni és cselekedni. Ez a szabadságnak és a függetlenségnek egy felbecsülhetetlen értéke. Egyre támadhatatlanabb leszel.

Másodszor a működő hálózatoknak értelmük van. Nem a virtuálisokra gondolok, mint a facebook vagy twitter vagy hasonlók. Ezekben a hálózatokban össze vannak kötve azok az emberek, akik valóban ismerik egymás, akiket adott esetben fel lehet hívni, akik tudnak segíteni, mindegy, hogy miben.

Nagyon köszönök mindent annak a sok embernek, akik ismernek engem, akikkel össze vagyok kötve.

Ha szabadon akarsz élni, sajátítsd el az 5 biológiai természettörvényt és élj aszerint!

Szeretettel

Michael

U.i.:

Azóta eltelt néhány hét és szeretném kiegészíteni a beszámolót anélkül, hogy az egészet szétszedném.

Két hétig valóban fájdalommentes voltam és máig is az vagyok, pedig egy sokkal hosszabb gyógyulási fázisra számítottam.

Az alábbi magyarázatot találtam rá: amikor csaknem két éve elszenvedtem a konfliktust, egyelőre beletörődtem a helyzetbe, nem tudtam változtatni rajta. Így letranszformáltam a konfliktust, nem épült tovább a konfliktustömeg, ugyanakkor még konfliktus-aktív volt. Mivel az integrál (a KA-fázis és MK-fázis) felületek méretei megegyeztek egymással, így a megoldási fázis ennek megfelelően rövid volt. Ha jól számoltam, két hét alatt beletörődtem a helyzetembe.

Időközben újra meglátogattam a feleségemet a lakásában, most azért, hogy elbúcsúzzak az idősebbik lányomtól, aki Kolumbiába utazik. Megint szívélyes fogadtatásban volt részem az asztalnál. Ezen a napon tudatosult bennem, hogy a feleségemnek köszönhetem, hogy szó szerint megerősödött a gerincem. Mivel a csont (és a könnyebb önleértékeléseknél a külső részek is) a gyógyulás végére erősebb, mint azelőtt volt, ott kell keresni annak biológiai értelmét.

Ezért köszönetet mondtam a feleségemnek. Hálával tartozom neki, nemcsak azért, mert segített megoldani a konfliktusomat, hanem még magáért a konfliktusért is, hiszen a válásunkkal még a hátamat is megerősítette.

Az egész helyzet újból megmutatta nekem, hogy milyen fontos és értelmes úgy venni az életet,mint amilyen. Nem tudjuk elkerülni a konfliktusainkat, de meg kell tanulnunk velük élni és azokat kezelni, értelemszerűen bánni velük.

Mi lett volna, ha nem törődtem volna bele a helyzetembe, ha véletlenül a gyógyulási fázis majdnem két évig tartott volna vagy ha egyáltalán nem oldódott volna meg a konfliktusom?

Kedves Olvasó, fogadd el az életedet sokkal lazábban, tanulmányozd a biológiai természettörvényeket, élj boldogan és elégedetten és… egészségesen.

Köszönöm, hogy elolvasták.

 

Helmut Pilhar megjegyzése

Nagyon, nagyon részletes leírás. Köszönöm!

Nekem úgy tűnik, hogy a konfliktus időpontja máskor lehetett. Talán két héttel korábban.. Talán, amikor a lányod megkért, hogy segíts neki a költözésnél?

A laposan növekvő gyomorfal-megvastagosás azt jelenti, hogy le tudtam nyelni a „jó falatot”, de nem tudom magamévá tenni, felvenni. Van egy hasonló eset a honlapomon egy „költözés-falat”-tal kapcsolatban. Ezt még tisztáznom kell Michaellel.

Mindegyik esettörténetnél lehet tanulni.

Ennél például azt, hogy a biológiai összefüggések megértésével elveszítjük a félelmet. Ahogy Michael a leukémia, gyomordaganat, csontrák kifejezéseket használja, így bánunk velük, ha már ismerjük a Germán Gyógytudományt. Végül is ezek csak kifejezések… A valóságban ezek Értelmes Biológiai Különprogramok. Az akadémikusok – a fehér köpenyes istenek – a tüneteket besorolták rossznak és szemérmetlenül üzletet csinálnak a félelemből.

A Germán tudás ellenben megszabadít minket ettől a babonától!

Ez az esettörténet azt is megmutatja, hogy muszáj mindenkinek saját magának foglalkoznia ezzel a tannal. Egy ideig ugyanis eltart, míg a hitből tudás lesz és valóban megszabadít minket a félelemtől.

És azt is megmutatja, hogy ez a tudás az általános műveltséghez kell, hogy tartozzon, tehát már az általános iskolában kellene tanítani.