A tüdő és halálfélelem – Dr. Hamer elbeszélésében

A tüdő funkcionális szövetének kerek, körülírható góca – esettanulmány Dr. Hamer elbeszélésében

Értelmes biológiai különprogram egy elsődleges Hameri Góccal

(DHS = nagyon súlyos, hirtelen fellépő, drámai hatású és magányosan átélt súlyos lelki traumát okozó megrázkódtatás)

 

Nem ritka, hogy a betegek már az „Ön rákos” vagy az „Önnek már csak három hónapja van hátra” diagnózisnál elszenvedik a „halálfélelem-konfliktus” DHS-t.

DHS (Dirk Hamer-szindróma):
A páciens mostantól éjjel-nappal arra gondol, hogy hamarosan meg kell halnia. Többé nem tud aludni, enni, rohamosan veszít a súlyából, és csak a halálra gondol.

Tüneti megnyilvánulás:
A DHS megjelenésétől a tüdő funkcionális szövetében ún. kerek, körülírható gócok (szétterülve/laposan, vagy karfiolszerűen) növekednek, melyek – a konfliktus intenzitásának függvényében – rövid vagy hosszabb idő alatt akár az egész tüdőt kitölthetik.

Konfliktustartalom:
Halálfélelem. Archaikus konfliktus = egy nagy falat levegő, melyet nem lehet „megemészteni”. A páciens a tudatalattijában arra gondol, hogy nem kap több levegőt (illetve oxigént), és ezáltal meg fog fulladni. Az oxigén kvázi maga a falat levegő, amelyet sürgősen áhít a páciens, amelyért annyira aggódik, hogy nem fogja megkapni.

Az ÉBK biológiai értelme:
Mivel a tüdőhólyagocskák (aveoli pulmonis), egykori bélszövetek mind az oxigén felvételében, mind a szén-dioxid kiválasztásában részt vesznek, ezért a tüdő funkcionális szövetének rákja nem más, mint a szervezet arra irányuló kísérlete, hogy minél több lélegző szövettel több oxigént vegyen fel, és szén-dioxidot válasszon ki.

Tulajdonképpen a „falat levegőt” kell felvenni (jobbra), vagy a szén-dioxidot kiválasztani (balra).

Ui: Halálfélelmet egy másik emberért, vagy egy állatért érzett aggodalom is kiválthat. Ilyenkor mindenesetre csak egy körülírható góc képződik a tüdőben.

Ha a páciensnek sikerül (pl. a Germán Gyógytudomány megértésén keresztül) a „halálfélelem-konfliktus”-át megoldania, akkor megkönnyebbül, és konfliktusmegoldást követő fázisba (MK-fázis) kerül. Ha a páciensnek szerencséje van és még a DHS-t megelőzően volt a szervezetében mycobaktérium (TBC-baktérium), akkor aktiválódnak a tüdőben a TBC-baktériumok, amelyek láz, éjszakai izzadás és extrém fáradtság mellett a tüdő funkcionális szövetének kerek, körülírható gócát elbontják. (Ha már csak a konfliktusmegoldást követő fázisban [KM-fázis] kapna a beteg mycobaktériumokat, akkor az sajnos már nem segítség az Értelmes Biológiai Különprogram számára, mert hiszen azok a baktériumok csak konfliktus-aktív fázisban szaporodnak.) Mycobaktériumok hiányában a tömör daganat csak betokozódik.

Ha a TBC „nyitott”, akkor a páciens sok fehérjét köhög fel, a köpettel sok fehérjét veszít. Ezt természetesen pótolni kell megfelelő táplálkozással. Továbbá a beteg szigorú ágyfogságra van ítélve, nem szabad magát megerőltetnie, különben könnyen beszakadhat egy éppen képződő tüdőkaverna, és légmell (pneumothorax) alakulhat ki.

Tüdőkavernák akkor jelennek meg, ha egy vagy több körülírható góc gyógyulási folyamata lezárul. A góc korábbi helyén, ott, ahol a góc elbontásra került, képződik egy kerek üreg, egy ún. kaverna.

150 évig állítólag nem tudták, hogy a tüdő funkcionális szövetének rákja és a tüdő-TBC (gümőkór), ugyanazon Értelmes Különprogram részei, csak mindegyik más-más fázisban: kerek, körülírható góc a funkcionális tüdőszövetben = konfliktus aktív fázis / KA-fázis („halálfélelem-konfliktus”); tüdő-TBC = konfliktusmegoldást követő fázis / MK-fázis.

 

Copyright © Dr. med. Mag. theol. Ryke Geerd Hamer