Legkisebb kislányunk három évvel ezelőtt került a játszócsoportba. Júniusi születésűként éppen három éves lett. Mivel három gyermekünk közül ő volt a legfiatalabb, azt hittük, hogy már készen áll arra, hogy más, hasonló korabeli gyermekekkel játsszon.

Sajnos nem így történt! Amikor odavittük, kapaszkodott belém, ezért az első néhány órában ott maradtam vele.

A DHS akkor ért engem, amikor el akartam vinni őt egy erdei játszócsoportba. Minden erejével kapaszkodott belém és nem akart elengedni. Akkor jött egy játék-csoportvezető, leoldotta rólam és az üvöltöző, síró gyermekemet karjába vette és már ott sem volt! Peng!

Ettől a pillanattól kezdve minden hónapban, a peteéréssel egy időben a bal mellemben húzó érzés jelentkezett. Biológiailag jobbkezes vagyok. Ez az érzés olyannyira felerősödött, hogy a mellemben csomó alakult ki és már nem lehetett fájdalommentesen hozzáérni. A menstruáció beálltával ez a fájdalom egészen a következő hónapig el is tűnt, mintha kísértet járta volna be.

A legkisebbik kislányunk idővel már szívesebben ment a játszócsoportba, de sohasem kedvelte meg, ezért május végétől már nem is vittük. Így időt tudott nyerni az augusztusban kezdődő óvodáig. Az óvodában ugyanez volt a helyzet, nem szívesen járt oda, újból és újból ellenállt, amikor odamentünk. El kellett kísérni őt és sok időt kellett vele ott tölteni az óvodában. Szerencsére megértő volt az óvó néni, aki annyi időt adott nekünk, amennyire csak szükségünk volt.

A fájdalom a mellemben minden hónapban megjelent, hol erősebben, hol gyengébben. Ismertem a szervezetem reakciójának okát, de nem tudtam megoldani, mert hiszen a kislányunknak el kellett mennie. Tavaly télen sikerült egy olyan döntést hoznunk, hogy kivesszük a gyermekeinket az iskolából, mert 2015. augusztusától kezdve világkörüli utazásra készültünk velük.

Önmagában a tudás nem oldotta fel a DHS-t. Cselekedni kellett, meg kellett tenni a szükséges lépéseket.

Az idén augusztusban elindultunk és láss csodát, a peteérés és a menstruáció közti idő fájdalommentessé vált. A húzó érzésnek legcsekélyebb jele sem mutatkozott. Semmi!

Most nálam vannak a gyerekek és megint minden jó.

Boldog vagyok, hogy két évvel ezelőtt elmentem egy hetes szemináriumra Svájcban. Ez bebiztosította a tudásomat a szervezetem biológiai programjairól. E nélkül a szeminárium nélkül elbizonytalanodtam volna és esetleg felkerestem volna egy orvost. Ki tudja, mit mondott volna nekem az aktív, fájdalommal járó fázisban?

Hálás köszönetem a fáradhatatlan tevékenységedért és a Germán Gyógytudomány elterjesztéséért. Teljes szívemből köszönöm Dr. Hamernek is, aki annyi mindent magára vállal azért, hogy az emberek visszataláljanak önmagukhoz és saját erejükhöz! Ezek olyan ajándékok, amelyeket nagyvonalúan tovább lehet és kell ajándékozni.

Üdvözlettel

S.Z.
2015.08.29.

Helmut Pilhar megjegyzése

Köszönjük a részletes esettörténetet. Sok nő szenved az ehhez hasonló menstruációs ciklushoz kötődő húzó érzés miatt a mellben. A tejcsatornára tippelek, vagyis egy elválasztás-konfliktusra. A peteéréssel – biológiailag remélt új várandósság – mindig visszatértek a fájdalmak (gyógyulási fázis).

Figyelemreméltó az utalás arra, hogy az ördögi kört csak a cselekvéssel lehetett feloldani.

Elragadó!

Üdvözlettel
Helmut Pilhar