2017. június vége felé keresztanyukám panaszkodott nekünk az alacsony pulzusa miatt. Az egyébként fürge, dolgos 74 éves asszony, aki bátran letagadhatna 20 évet a korából, egyre többet ült és szorította aggodalmasan a kezét a szívére. Az alacsony pulzusát szúró mellkasi fájdalmak is kísérték, ezek az angina pectoris tünetek már év elején jelen voltak nála.
A Germán Gyógytudományban tudjuk, hogy az alacsony pulzus irányítása a jobb agyféltekéből történik a férfias birtokzóna birtokvesztésre vonatkozó agyi irányítóreléjéből, de a konstelláció további összefüggéseit (hormonális állapot, pszichózis stb.) itt most nem részletezem.
Mindenesetre már előre felkészültem arra, hogy esetleg komoly tünetei lesznek. Keresztanyám birtokvesztéssel kapcsolatos vitája egy közeli ismerősével ugyan 2016. év végén kezdődött, de a váratlan, ezzel ehhez fűződő, a DHS-t kiváltó (vagy a konfliktuskiújulást eredményező) esemény 2017. februárjában következett be. A birtokvesztés-konfliktusa amiatt keletkezett, mert azt mondták neki, hogy a családi házát, melyet férjével közösen építettek fel és amelyben jelenleg is lakik, el kell akarják majd valamikor a jövőben adni. Végül május közepe táján megnyugodtak a kedélyek. A szív birtokzónás Értelmes Biológiai Különprogramjánál az epileptikus krízisre egy ilyen három-négy hónapig tartó aktivitásnál a megoldástól számított 4-6 hét után lehet számítani és ez a keresztanyámnál is pontosan így történt. Június vége felé a pulzusa 3 napon keresztül 34-40 (!) között ingadozott. Mivel van vérnyomásmérő készüléke, ezt napi szinten dokumentálta. Ez egyértelműen a szív birtokvesztés-ÉBK epileptikus krízisének tünete, a jobb periinsularis szív kamarai ritmusközpont érintettségének következtében leállhat a szív, vagyis ez lehet a szívinfarktus egyik oka.
Amikor emiatt egyik nap július elején a kihívta magához a körzeti orvost, az EKG-ja láttán nagyon megijedt és azonnal beutalta a kórházba. Az ultrahangos vizsgálat és az újabb EKG semmilyen kóros elváltozást nem mutatott ki a szívében, azonban az alacsony pulzusra való hivatkozással pacemaker beültetését javasolták neki és hazaküldték. A pacemaker beültetése 5 nap után lett volna esedékes, ezt megelőzően néhány nappal vérvételre kellett bemenni a kórházba. Mivel addigra a pulzusa normalizálódott, nem voltunk meggyőződve a műtét szükségességéről. Sokat beszélgettünk a konfliktusáról a Germán Gyógytudomány szemszögéből és miután Hamer doktor véleménye az volt, hogy ki kell szakítani őt a jelenlegi környezetéből, hogy a síneket elkerülje, úgy döntöttünk, hogy minimum 3 hétre elhívjuk magunkhoz. Itt amúgy is szép a környezet, olyan számára, mintha egy szanatóriumba jött volna. Sokat tudott pihenni és elmélkedni a konfliktusán.
Keresztanyám a pacemaker beültetését elutasította és mivel megértette a szervezetében zajló folyamatokat, napról napra jobban érezte magát, egyre kevésbé volt betegségtudata, biztonsággal mozgott, a pulzusa már egyszer sem zuhant le a kritikus érték alá.
Az egészségtudatát később, július hónapban még jobban megerősítette egy magánrendelőben a kardiológus véleménye, miszerint a szívének semmi baja, ő sem látta szükségesnek a pacemaker-műtétet.
Ez az eset fényesen bizonyítja, hogy a tévesen írják az akadémiai orvostudományban az AV-blokk terhére az alacsony frekvenciájú pulzust, mert Hamer doktortól megtanulhattuk, hogy az egy agyi tünet. Az akadémiai orvostudomány szerint az AV-blokk a pitvar-kamrai csomó ingerületvezetési zavarának egyik formája.
Konfliktus: férfias birtokvesztés-konfliktus vagy női szexuális konfliktus (függ a kezűségtől, a nemtől, az előző konfliktusoktól, a kortól és a hormonális állapottól)
Az epileptikus krízisben a pulzus nagyon leeshet, ami nagyon gyenge légzéssel is együtt járhat. Ez az állapot a tetszhalál. Régen előfordult, hogy a hosszabb ideig tartó ilyen állapot miatt élve temették el a beteget. Ha nagyon hosszú a konfliktusintenzitás, akkor természetesen leállhat a szív, csak ezeknél az eseteknél szükséges a pacemaker beültetése.
Keresztanyámnál megtaláltuk a végleges megoldást, így a sínek is feloldódtak, tehát nincs további ok az aggodalomra. Most ugyanolyan energikusan, vidáman, a korát meghazudtolva dolgozik, mint régen és már nem is gondol erre a nyári eseményre.
Ha belegondolok, hogy a pacemakert beültetik neki, élete végéig szívbeteg embert csináltak volna belőle, félelmében nem merte volna élni eddigi életét, folyamatosan kontrollra kellett volna járnia, ebben a korban a műtét kockázatairól, a lehetséges komplikációkról nem is beszélve.
Nem győzünk eléggé kihangsúlyozni, hogy Dr. Hamer az utóbbi néhány évszázad eddigi legnagyobb felfedezője.
Köszönjük, Hamer doktor!
Kelemenné Dévényi Julianna
2017.11.10.