Skarlát

 

Nagyobbik fiam tavaly töltötte be 5. életévét. Születésnapjára négyesben elmentünk vásárolni, ő, a feleségem, a kisebbik fiútestvére és én. A nagyobbik kiszemelt magának egy négykerék-, láncmeghajtású „Kett”-cart. A kicsi meglátta ezt az autót, rárontott és máris beleült és ment volna vele néhány kört. Feleségem még nem annyira jártas a Germán Gyógytudományban® – és ezekkel a szavakkal tartotta vissza őt: „Ez a bátyád szülinapi ajándéka.” A kicsi elkezdett zokogni, nagyon csalódott volt, mert éppen a legjobban szeretett személyek, édesanyja és a bátyja miatt érezte úgy, hogy elvesztette a talajt a lába alól.

Bekövetkezett, aminek be kellett következnie … Skarlát tünetek. Ha nem tudtam volna, hogy miről van szó, azonnal szaladtunk volna az orvoshoz, kaptunk volna antibiotikumot és sok más vackot. Feleségemnek elmagyaráztam a folyamatot. Innen jött az ötlet, hogy a pincében őrzünk még régről egy „Bobby”-autót. Azonnal fel is hoztuk. A kicsi elé raktuk és ezt mondtuk neki: „Ez az autó egyes-egyedül a tied lehet. A testvéred csak akkor játszhat vele, ha te megengeded neki. Viszont az az új autó az övé lesz. Ha te majd azzal szeretnél autózni, neked is engedélyt kell majd tőle kérned.” Ettől kezdve a gyermek szemei ismét ragyogtak, a tünetek eltűntek, a láza lement, minden rendben volt.

Michael T.

 

Megjegyzés:

A skarlát az általános vitiligo könnyebb gyógyulási formája = ocsmány, brutális elválasztási konfliktus egy szeretett vagy tisztelt ember miatt, ennél a példánál nyilvánvalóan az édesanya (anya/gyerek-oldal) és testvére (partner-oldal) miatt.

A különböző Különprogramok aktív fázisait általában nem lehet annyira észrevenni, mint a gyógyulás fázisban fellépő tüneteket. Az édesapa tulajdonképpen már csak a gyógyulási fázisban „szólt közbe”, amikor a kicsinek a régi Bobby-autót átadta. Az „elkésett” intézkedés nem ártott, ezáltal legalább egészen biztos, hogy elkerülték a konfliktus kiújulását.