Értelmes biológiai különprogram egy Hameri Góccal
(DHS = nagyon súlyos, hirtelen fellépő, drámai hatású és magányosan átélt súlyos lelki traumát okozó megrázkódtatás)
Mecki kecskét véletlenül fedeztük fel, amikor a kutyák elől egy vízvezetékbe menekült, ahonnan később kimentettük. Miután örökké mekegett, Meckinek kereszteltük.
DHS (Dirk Hamer-szindróma):
Mecki gidáit levágták. Ez valószínűleg óriási „elválasztás-konfliktus”-t jelentett számára, mint ahogy minden kecske vagy tehén – és minden nő ezt a konfliktust szenvedné el, ha elveszítené a kölykét vagy gyermekét.
Tüneti megnyilvánulás:
A konfliktus-aktív fázisban (KA-fázis) lapos bőrfekélyek képződnek a tejcsatornákban, tehát olyan szövethibák keletkeznek, melyek szabad szemmel nem láthatók. Mindeközben el kell tudnunk képzelni reálisan ezt a folyamatot, mintha ezeket az egyedeket (az anyát a kölykével vagy a gyermekével) gyantával egymáshoz ragasztanák és minden egyes elválasztásnál kiszakadna egy darab bőr a legfelső bőrrétegükből. A neurodermatitis esetén is ezt lehet látni. A bőr durva tapintású, sápadt, rossz vérellátású és hideg. A bőr érzékenysége egyre inkább korlátozott, a páciens keveset, vagy semmit sem érez a bőrének azon a pontján. Ezen kívül rövidtávú emlékezetzavar lép fel náluk (pl. az anyaállatok nem ismerik fel kicsinyüket).
Konfliktustartalom:
„Elválasztás-konfliktus”, a testi kontaktus megszakadása. Az anyához-, nyájhoz-, családhoz-, barátokhoz fűződő kapcsolat megszűnése.
Az ÉBK biológiai értelme:
A tejcsatorna laphámrétegének fekélyesedése által tágulnak a tejcsatornák, így a gyermek vagy a partner távollétében a tej nem torlódik fel, hanem könnyen el tud folyni. A KA-fázis, illetve a szenzoros érzéketlenség ideje alatt a rövidtávú emlékezet zavara segít átmenetileg elfelejteni a gyermeket, anyát vagy a partnert.
U.i.: Rövid ideig tartó konfliktus esetén a konfliktus-aktív fázisban (KA-fázis) a tejcsatornák fekélyesedése tulajdonképpen nem érzékelhetők. Hosszan tartó konfliktus esetén egy ún. összezsugorodott/cirrózisos csomó alakul ki a mellbimbó behúzódásával, ami olykor a mammográfián látható, ezt tévesen ráknak diagnosztizálják.
A legtöbb ductalis (tejcsatorna) ÉBK-t csak a megoldási fázisban diagnosztizálják, amikor megduzzad a mell. Kicsit nehezen lehet felfogni, hogy a rövid ideig tartó konfliktus esetén megduzzad a mell. Hosszan tartó konfliktus esetén „csak” egy cirrózisos (összezsugorodott) csomó keletkezik, amely a megoldási fázisban már esetleg nem változik, vagyis a tejcsatornák maradnak hegesen összetapadva.
Ugyanezt láthatjuk a hörgőatelektáziánál, hívhatjuk ezt bronchialis cirrózisnak is. A hörgőatelektázia esetén az egyik lehetőség, hogy egy vagy több hörgőág hosszú ideig cirrózisos marad (összezsugorodik). A másik lehetőség, hogy a hörgők egy része elzáródik az erős duzzanat, esetleg a szindróma miatt.
Problémát jelent, ha a hörgőágak újból kinyílnak, pneumonia (tüdőgyulladás) alakul ki. Ha a hörgők soha többé nem nyílnak már ki, akkor az abban a pillanatban ugyan kevesebb problémát okoz, de később a tüdőlebeny egyik része légtelenség miatt összeesik.
Azért, hogy Mecki ne legyen olyan egyedül, vásároltunk neki egy társat, egy fiatal kisgidát. Már röviddel később elválaszthatatlanok lettek. Minden bizonnyal ez jelentette Mecki számára az „elválasztás-konfliktus” megoldását, mert a bal tőgye óriásira duzzadt (MK-fázis). Ez nem jelentett mást, mint hogy a korábban elfekélyesedett tejcsatornákban jelenleg egy gyógyulásos duzzanat (torlódás) zajlik, ami ebben a formában biológiailag nem volt bekalkulálva, hiszen normális körülmények között (a fiatal állat) a gida a tejet kiszívná a tőgyből. Azoknál a nőknél például, akik már nem szoptatnak, tej ugyan nem, de sebváladék még képződik, mely nem tud hová elfolyni, így meggyűlik a mell, forró, tűzvörös lesz és rövid időn belül megduzzad. Tehát, ha a mell/emlő (tőgy) meggyűlik, az már mindig a megoldást követő fázisnak a (MK-fázis) jele.
Hívtunk egy kecskepásztort, akinek 3 hónapon keresztül minden 3. nap üresre kellett fejnie a kecske tőgyét. Ezután a tejcsatornából kiinduló, fekélyes tejcsatorna „karcinóma” felszívódott. A tej egyébként ízletes volt, mint a normális kecsketej.
Ennek a fekélynek a gyógyulását az MK-fázisban RÁK-nak nevezni, nos, ez egyike volt az akadémiai orvoslás legidiótább butaságainak, mely ezt úgy definiálta, hogy a sejtek osztódása minden esetben rosszindulatú. Eltekintve attól, hogy az Értelmes Biológiai Különprogramok soha nem lehetnek „rosszindulatúak”, a tejcsatorna-fekélyesedés pont egy ilyen. A sejtek osztódásával megvalósuló gyógyulási folyamatról (mely által a fekélyt ismét szét kellene oszlatni) teljességgel lehetetlen elképzelni azt, hogy rosszindulatú. A nők 70-80%-a, akiknél az MK-fázisban a tejcsatornából kiinduló tejcsatornafekélyt diagnosztizálnak, ma mind túlélhetné a diagnosztizált mellrákot. Sem kemóra, sem sugárkezelésre nem lenne szükségük. A mellüket sem kellene amputálni. Komplikációk csak az ugyanabban az időben fellépő szindróma esetén léphetnek fel, melyek azonban a „menekültség-konfliktus” megoldásával könnyen kezelhetők.
Az asszonyoknál alapvetően mindig ugyanaz zajlik le, mint ahogy a mi mélyen tisztelt Szent Mecki “kecske ladynél”, hogy az egyik tőgye meg van duzzadva és azt egyszerűen lefejik.
Egy nő esetében ugyanezt meg lehet tenni, hogy kifejik a mellét (a csecsemő, a férj vagy megteszi egy tejpumpa).
A teheneknél, ha csak az egyik tőgy van megduzzadva, akkor ezt „negyedes fájás”-nak nevezik. Az állattartónak ilyenkor ezt a tőgyet heteken át gondosan üresre kell fejnie. Ez sajnos a teheneknél nagyon gyakran előfordul, mivel majdnem mindig elveszik tőlük a borjakat. Soha nincsenek komoly komplikációk, mert minden állattenyésztő jól ismeri a jelenséget.
