Prosztatarák – a PSA teszt veszélyei

by admin
Hírek

A 40 éven felüli férfiaknak gyakran javasolják az ún. PSA tesztet a prosztatarák korai felismerése érdekében. Így akarnak gondoskodni a prosztatarák korai kezeléséről és megakadályozni azt, hogy a rák halálos legyen.  De mi van akkor, ha a PSA teszt minden, csak nem megbízható? Mi van akkor, ha a férfiak egy pozitív PSA tesztre alapozva alávetik magukat egy rákterápiának, anélkül, hogy bármilyen életveszélyes prosztatarákjuk lenne?

Prosztatarák: A leggyakoribb rákos megbetegedés

A férfiaknál a prosztatarák jelenti a leggyakoribb rákos megbetegedést. Svájcban a a tüdőrák után a prosztatarák a leggyakoribb halálok. Ellenben a német férfiaknál a tüdő- és bélrák után a prosztatarák a harmadik helyen áll, mint a rák okozta halálok. Érthető, hogy a szűrővizsgálatok fellendülése a csúcspontján áll. Végül is a fenyegető veszély elől minden esetben el akarunk menekülni.

Prosztatarák korai felismerése: a PSA teszt

A prosztata digitális-rektális vizsgálata (az orvos az ujjával tapintás alapján végzi el a prosztata vizsgálatát) mellett a férfiaknak – gyakran már 40 éves kortól – sok orvos javasolja az ún. PSA tesztet. Mindkét szűrővizsgálat célja, hogy a lehető legkorábban felismerjék a kifejlődő prosztatarákot.

A PSA tesztnél mérik a vérben a PSA értéket. A PSA egy prosztataspecifikus antigén, egy enzimről van szó, melyet a prosztatasejtszövetek termelnek. Ez az enzim folyóssá teszi a spermát és ily módon biztosítja a spermiumok fokozott mozgásképességét az ejakulátumban. Normális esetben csak nagyon kevés PSA kerül a vérbe. Egy beteg prosztata azonban olyan sok PSA-t termel, hogy abból sokkal több kerül a vérbe és a PSA érték ennek következtében emelkedik.

A magas PSA-értéknek több oka lehet

Nos, nem minden több PSA-t termelő prosztata minden esetben rákos. A prosztata egyszerűen csak lehet, hogy be van gyulladva vagy jóindulatúan megnagyobbodott. Mindkét esetben emelkedhet a PSA, anélkül, hogy bármilyen rákról szó lenne. Ámde a PSA-érték egy kerékpártúra, egy prosztatamasszázs, egy bizonyos urológiai vizsgálat, egy béltükrözés és a szex után is magas lesz – méghozzá minimum 1-2 napig.

Egy magas PSA érték tehát nem minden esetben a prosztatarák jele. Igen, valójában az összes magas PSA értékkel rendelkező férfiak közül csak minden ötödiknek van ténylegesen prosztatarákja. Ugyanakkor közismert, hogy a prosztatarákos férfiak 25%-ánál a mért PSA érték egyáltalán nem feltűnően magas.

PSA-teszt: Csak kevés közülük a megbízható

Tehát minden kombináció előfordulhat: prosztatarák magas PSA-val, prosztatarák alacsony PSA-val, rákmentes prosztata magas PSA-val és rákmentes prosztata alacsony PSA-val. Következésképpen a PSA teszt nem bizonyul egy különösen megbízható korai felismerési módszernek. A PSA teszt problematikája azonban nem merül ki a csekély megbízhatóságában.

Az egészségügyi kérdésekben az amerikai kormány által támogatott kutatási grémium – az American College of Physicians (ACP), orvosok egyesülete – megjelentetett egy nyilvános nyilatkozatot azokról a kockázatokról, melyeket a PSA tesztek hordozzák magukban. Ebben magyarázatot kapunk arról, hogy a PSA tesztvizsgálat „csak korlátozott haszonnal jár, ugyanakkor tetemes veszélyeket rejt magában”. Jól el tudjuk képzelni, hogy emiatt mekkora elkeseredett vita robbant ki az ACP és a PSA teszt védelmére kelt urológusok között.

PSA teszt: Túlnyomórészt nagyobb a veszélye, mint a haszna 

Dr. David L. Bronson, az ACP elnöke az alábbi sajtónyilatkozatot adta:

A legtöbb férfi esetében a PSA teszt általi veszély jelentősen nagyobb, mint a haszna.

A National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK – a diabetes , az emésztőrendszer és a vese megbetegedéseinek nemzeti intézete) egyetértenek ezzel a véleménnyel és hozzáfűzik, hogy teljesen normális, ha egy idősödő férfi prosztatája megnagyobbodik.

Ezeknél az ún. benignus prostatahyperplasiáknál (BPH, jóindulatú prosztata-megnagyobbodás) ugyanakkor – mint fent említett – a PSA érték megemelkedik, ami a betegnél feleslegesen kongatja meg a vészharangot. A pácienst ilyenkor jelentős pszichikai terhelés éri, mert attól fél, hogy prosztatarákja van – ami gyakran nem igaz. Ezen felül további tesztvizsgálatoknak vetik őt alá, sőt, elővigyázatosságképpen még rákkezelést is kap. Az utóbbit azonban – mint ahogy kihangsúlyozza az ACP – súlyos mellékhatások kísérik, melynek egészségkárosító hatása egyáltalán nem áll arányban annak lehetséges előnyével.

A prosztatarák kezelésének mellékhatásai

A prosztatarák esetében alkalmazott rákkezelések mellékhatásai közé tartoznak egyrészt a kemoterápiák és sugárkezelések szokásos mellékhatásai. Másrészt – különösen a műtétek után – megnő az erektális dysfunkció, a terméketlenség (az esetek 37%-a), valamint az inkontinencia (az esetek 11%-a). Továbbá a hormonkezelések hatására elnőiesedhetnek, depresszióba eshetnek, személyiségzavarban szenvedhetnek, sőt, csontsorvadást, agyvérzést és hőhullámot okozhatnak.

A 2010-ben a University of Rochester Medical Centerben a George Whipple Laboratory for Cancer Research által elvégzett kutatási eredmények szerint paradox módon a hormonterápia a prosztataráknál még fokozhatja is a rákos sejtek növekedését és kiterjedését oly módon, hogy az efféle kezelési módszereket nagyon alaposan át kell gondolni.

A prosztata-biopszia kockázatokat rejt magában

Ha a PSA teszt során magas PSA értéket állapítanak meg, akkor az orvosok gyakran prosztata-biopszia elvégézését írnak elő. A prosztata biopsziája esetében azonban semmiképp sem azon egyszerű, kockázatmentes beavatkozásról van szó, amit a legtöbben annak hisznek. Az ACP nyilvános nyilatkozatában az alábbit rögzítették:

A prosztata biopsziája során helyi érzéstelenítés mellett több tűt szúrnak a prosztatába. Eközben bizonyos fertőzésveszély, valamint súlyos vérzések és egy esetleges kórházi ápolás lehetősége áll fenn.

A prosztatarák csak ritkán halálos

Ha a biopszia pedig egy értelmes diagnosztikai eljárás lenne annak érdekében, hogy egy életveszélyes rákos megbetegedést időben állapítsanak meg, akkor természetesen vállalhatók lennének ezek a kockázatok, mert az előnyök messze túlsúlyban lennének. Az ACP Clinical Policy igazgatója, Amir Qaseem, MD, PhD azt magyarázza, hogy az összes prosztatarákos megbetegedéseknek csak kis százaléka súlyos és életveszélyes. A legtöbb prosztatarákos férfi magas kort ér meg – és általában nem a prosztatarákjuk, hanem egyéb egészségügyi problémáik miatt halnak meg. Így a kockázatos teszteljárások Qaseem szerint alig indokoltak.

Ezért az igazgató egy sajtótájékoztatón a következőt nyilatkozta:

Az összes prosztatarákos eset nagy többségénél lassan növekvő megbetegedésekről beszélünk, melyek nem halálos kimenetelűek. Ezért fontos megtalálni egy ésszerű egyensúlyt a csekély haszonnal járó megelőző szűrővizsgálatok és az ilyen tesztek lehetséges veszélyei között.

A prosztatarák tehát ugyan a leggyakoribb rákbetegség okozta halálokok közé tartozik (Svájcban a második, Németországban a harmadik helyen áll ez a rákbetegség okozta halálok). Ha azonban megvizsgáljuk a különböző betegségek konkrét haláleseteinek számát, akkor gyorsan kiderül, hogy a prosztatarák már egészségügyi fenyegetettségekhez képest csak viszonylag kevés áldozatot követel. Így a prosztatarákban elhunytak száma a szív- és érrendszeri megbetegedésben elhunytak számának pontosan 5%-a.

A PSA teszt miatt emelkedik a prosztatarákos betegek száma

A prosztatarák egyébként vélhetőleg csak az egyre gyakrabban elvégzett szűrővizsgálatok miatt tartozik a leggyakoribb új rákos megbetegedésekhez. Ezek a vizsgálatok olyan rákos fajtákat is a felszínre hoznak, melyek az érintettnek egész életére semmilyen panaszt nem okozott volna és amelyről – PSA teszt nélkül – soha nem szerzett volna tudomást. A PSA teszt ellenben gondoskodik arról, hogy olyan emberek válnak páciensekké, akik PSA teszt nélkül talán felhőtlenül élvezhette volna az életet, így viszont alávetik mellékhatásokkal teli terápiáknak.

Ezt a nézőpontot a statisztika is alátámasztja: Úgy becsülik, hogy kb. 1400 férfinél kell elvégezni a PSA tesztet, és hogy közülük kb. 48 főt rákterápiának kell alávetni – ugyanakkor ennek jogalapja tisztázatlan – azért, hogy azt lehessen mondani, hogy a PSA tesztnek köszönhetően egyetlenegy emberrel többet meg lehetett menteni a prosztatarák okozta korai elhalálozástól, mintha nem végezték volna el a PSA tesztet. Tehát 1400 férfi közül eggyel több férfit lehet megmenteni. De mi a helyzet azzal a sok férfival, akiknél a PSA tesztnek köszönhetően túldiagnosztizálás történt, akiket feleslegesen kezeltek és életük végéig szenvednek az ilyen terápiák mellékhatásaitól?

Mely férfiak számára felesleges a PSA teszt?

Fenti utalások láttán alig lehet igazolni a prosztatarák-diagnózist követő szokásos eljárást. Mert noha tudják, hogy az érintettek többségénél a betegség csak ritkán okoz közvetlenül halált, mégis az említett nehézsúlyú ágyúlövedékeket vetik be. Műtenek, sugaraznak, kemoterápiáznak és hormonokkal kezelnek. Az eltúlzott diagnózisokra nincsenek tekintettel.

Az ACP új javasolt irányelvei időközben teljesen a PSA teszt ellen szólnak az 50 éven aluli férfiak körében, ha nem tartoznak a kockázatos csoporthoz. Ugyancsak ez vonatkozik a 69 éven felüli férfiakra. Azon férfiaknál sem javasolt ezt a jellegű tesztet elvégezni, akiknek várható élettartama 10 és 15 év között van, mivel a szűrővizsgálatnak több a hátránya, mint az előnye. Maximum azok a férfiak vegyék igénybe a szűrővizsgálatokat, akiknek a családjukban fiatal korban volt prosztatarákos elhalálozás (70 évnél fiatalabb).

Forrás: https://www.zentrum-der-gesundheit.de/prostatakrebs-psa-test-ia.html

Felhasznált irodalom:

Written by