Tisztelt Pilhar úr!

Ismét gazdagabbak lettünk családommal néhány Germán Gyógytudományos tapasztalattal:

2014.09.03-án megbetegedett Félix, a kiskutyánk (5 éves, jobbmancsos, herélt), ugyanis hirtelen magas láza lett, náthás volt és össze voltak ragadva a szemei. Hosszabb sétákra már nem is akart jönni velünk, teljesen elhagyta magát, némelyik nap étvágya sem volt.

Pár héttel előtte feltűnt nekünk, hogy Félix nem szereti, ha felemeljük és a kutyahámot sem akarja felvenni. Ha mégis ráadtuk és eközben megfogtuk a mellső lába mögött, vagy hozzáértünk a mellkasához, nyüszített és felvonyított. Ez idővel egyre romlott. Először ezt nem hoztuk összefüggésbe a lázával.

Mivel nagyon aggódtam, elmentünk az állatorvoshoz. De az semmit sem talált, ami lázat okozhatott volna, csak annyit állapított meg, hogy a nyirokcsomók meg vannak duzzadva. Az orvos antibiotikumot akart adni, amit én elutasítottam. Vérképet csináltak, amiből kiderült, hogy a leukociták értéke túl magas volt: 13,8 (a normál érték kutyáknál 6 és 12 között van), az albumin a vérsavóban túl alacsony: 7 (2,8-4,3 helyett), a monociták túl magas: 715 (0-500 helyett) és a trombociták túl alacsony: 75 (150-500 helyett).

Mondtam a férjemnek, hogy a kutyánknak csontrákja van és gyógyulási fázisban van és hogy nincs más dolgunk, mint várni és a duzzadt nyirokcsomók maguktól el fognak tűnni, a csont gyógyulófélben van.

Hát várakoztunk.

Az elkövetkező hetekben Félix egyre gyengébb lett, már nem akart a réten szaladgálni és fogócskázni. 2014. 09. 13-án tűnt fel, hogy Félix reggelente zihálva lélegzik. Éjszakánkét gyakran fészkelődött a helyén, láthatóan fájtak a csontjai és szeretett hűvös helyen feküdni. A következő napokban megint gyakran volt magas láza, aztán megint elmúlt. Ezenkívül valóságos tüsszögési rohamai voltak, akár tízszer is prüszkölt egymás után és reggelente mindig össze voltak ragadva a szemei.

Ezután bevittem az állatklinikára, ahol újból vérképet csináltak neki.

Leukociták: 24,4 (6 – 12 helyett),
vörös vértestek 8,88 (6-9 a normális),
hemoglobin19,7 (15-19 helyett),
hematokrit 59,2 (44-57 helyett),
klorid 128 (26-113 helyett).

Az összes nyirokcsomója be volt még mindig duzzadva, megröntgenezték a tüdejét és azt mondták, hogy a mája is és a lépe is be van dagadva és a tüdőben van egy sötét folt, de hogy az mi is pontosan, azt nem tudják megmondani.

Többször előfordult, hogy sárga volt Félix széklete.

Az állatorvos nyirokcsomó-biopsziát akart csinálni és azt kérdezte, hogy a kutya volt-e már külföldön, mert vírusos fertőzésre gyanakodott stb… Azt mondta, hogy ha ez nyirokcsomórák, akkor azt könnyű volna kezelni (kemoterápiával).

Nem engedtem, hogy biopsziát csináljanak, mert a Germán Gyógytudományt már régóta ismertem.

2014. 09. 28-án séta közben találkoztunk egy ismerősünkkel. Neki tűnt fel, hogy Félixnek furcsa a testtartása és valahogy ferdén a jár. Este, mikor felmentünk az emeletre, hogy lefeküdjünk, Félix sántított, néha a hátsó, néha meg a mellső lábára, ez a rákövetkező napokban egyre romlott. Azt már egyáltalán nem engedte meg, hogy megfogjuk és már nem tudott beugrani az autóba. Másnap reggel belepisilt a kosarába. Ezért aztán vettem a gyógyszertárban egy vesetesztet, hogy leellenőrizzem Félix vizeletét. Kiderült, hogy vörösvértestek és fehérje volt a vizeletében.

A férjemmel megegyeztünk, hogy tovább nem várhatunk (a férjem sem ismeri ki magát elég jól a Germán Gyógytudományban), mire én felkerestem a harmadik állatorvost, aki Félixet megvizsgálta. Az orvos azt mondta, hogy ez vagy egy bakteriális fertőzés, vagy leishmaniasis (leishmania okozta fertőzés), vagy valami hasonló lehet. Adott pár homeopátiás- és növényi szert és megint vért vettek Félixtől.

El kell, hogy mondjam, hogy Félix a szobámban alszik, minden éjszaka és hétvégén egész napközben is hallja a „Mein Studentenmädchen” c. dalt, mert nekem krónikus húgyhólyaggyulladásom van, Félixnek meg a gyomrával, a májával és az emésztésével vannak gondjai.

Mivel a következő napokban nem mentem dolgozni és otthon voltam, szüntelenül hallgattuk a CD-t. Félixnek 2014. október 6-9-ig magas láza volt (39,3 C fokig) és az idő nagy részében aludt. Ha néha felkelt, akkor erősen sántított, lépcsőzni már egyáltalán nem tudott, viszont jó étvágynak örvendett. Egész nap csak evett és aludt. 2014. október 9-én este séta után még egy kicsit kint voltunk a házunk mögötti réten, amikor hirtelen elkezdett futni és ugatással játszani hívott engem is és úgy rohangált, mint régen. Túl van a nehezén – mondtam a férjemnek, s most már javul az állapota.

2014. október 9-ről 10-ére virradó éjszaka hirtelen nagyon nyugtalan lett, állandóan cserélgette a fekvőhelyét, szörnyű prüszkölési rohamai voltak, fulladozott, zihálva lélegzett, úgyhogy szó sem lehetett alvásról. Úgy morgott, mintha fájt volna neki a hasa, vagy valami más. Reggelre aztán hullafáradt volt és végre elaludt. Amikor kialudta magát, felkelt – alig akartuk elhinni – újra tudott járni és már nem sántított, jó étvágya volt, nem volt láza és láthatóan újra egészséges volt és a szemei sem voltak már beragadva.

A vérkép eredményét másnap kaptam kézhez: megállapították, hogy a leukociták megint egy kicsit alacsonyak voltak (a pontos értéket nem tudom) és a hematokrit és a monociták túl magasak voltak.

Utólag megállapítottam, hogy Félix 3 kilót fogyott nyáron. Sokat gondolkodtam rajta, hogy mi válthatta ki az egész betegséget:

Májusban, vagy júniusban sétáltattam Félixet, amikor teljesen váratlanul megtámadott minket kettő szabadon engedett kutya, amelyek azonnal elkezdték Félixet harapni. Félix láthatóan félt. Szorult helyzetemben, nem tudtam jobbat, minthogy Félixet átlöktem a legközelebbi kerítésen, hogy a kutyák ne tudják elérni. Emlékszem, nagyon meg voltunk rémülve és soha többé nem mentünk annak a helynek még a környékére se.

Lehet, hogy ettől lett a nyirokcsomó-duzzanat a fül- /állkapocs-/ nyak- és a mellkasi gerincoszlop területeken?

Júliusban elkezdtem esténként biciklizni, meg gyalogolni, mert akartam tenni valamit az alakomért. Félix minden este nagyon csalódott volt és nyüszített, hogy nem viszem őt magammal és addig várnia kellett, amíg vissza nem értem és csak utána sétáltattam meg őt. A mellső és hátsó lábaival reagált, mert nem tudott engem visszatartani, vagy talán azért, mert nem jöhetett velem?

Rejtély számomra a heves tüsszögés és prüszkölés. Nem tudom, hogy ez allergiás nátha volt-e, vagy a kopoltyúhasadékhoz volt inkább köze.

Félix gyomor- és májproblémái talán azért alakultak ki, mert hetente több nap is dolgozni kell mennem és olyankor Félix napközben a szüleimhez megy. Szeret ott lenni, de új bérlők költöztek be a szomszéd lakásba, akiknek van egy macskájuk, meg egy törpenyuluk, amik nagyon érdeklik Félixet. Lehet, hogy ez birtokbosszankodás?

Az egész történet megint csak nagyon tanulságos volt számunkra és boldogok vagyunk, hogy Félix magától meggyógyult.

Szívélyes üdvözlettel

Martina L.

 

Helmut Pilhar megjegyzése:

Hát nem könnyű ezt így utólag felgöngyölíteni.

Nátha, tüsszögés – gyógyulás „valamit nem tud kiszimatolni” – vagy „valami bűzlik nekem”.

Gyulladt szemek – egy vizuális falatkonfliktus gyógyulási fázisa „valamit nem képes meglátni, vagy nem akar meglátni”.

Duzzadt nyirokcsomók – enyhe önleértékelés-konfliktus gyógyulási fázisa.

Csontok, leukémia – erős önleértékelés-konfliktus gyógyulási fázisa.

Bénulás, epileptikus görcsroham bevizeléssel – motorikus konfliktus gyógyulási fázisa – „nem tudok elmenekülni”, vagy „nem mehet el vele”.

Máj, sárga széklet – birtokbosszankodás-konfliktus gyógyulási fázisa, identitás.

Kopoltyúhasadék (non-Hodgkin) – szemből jövő (támadás-)félelem. A náthának semmi köze sincs a kopoltyúhasadékokhoz, de az lehetséges, hogy azok is érintettek.

Tüdő, sötét folt – birtokféltés-konfliktus gyógyulása.

Lép duzzadt – vérzés-, sebesülés-konfliktus gyógyulása.

Talán az egész a kutyák találkozásakor tetőzött?! Akkor itt egyértelműen konfliktusmegoldást láthatunk, hisz azt a bizonyos útszakaszt kutyasétáltatáskor egyértelműen elkerülték azóta.

Sem a nyuszis történetnél, sem az esti kocogás esetében nem látok megoldást, hiszen mindkettő még azóta is folyamatosan fennáll.

De végül is mindegy is. A lényeg, hogy a gazdinak igaza lett és a siker őt igazolja! Félix heves gyógyulási fázisának mindjárt egyszerre több értelmes biológiai különprogrammal együtt semmi köze sincs semmilyen vírusos fertőzéshez (ami amúgy az eddigi felfogott értelemben véve egyáltalán nem is létezik), de a parazitákhoz sem (leishmaniasis).

Hogyan tudna egy nem létező vírus, vagy parazita mindjárt több szervet is megtámadni és ugyan mitől gyógyult meg a kutya, ha az akadémikus orvoslás nem csinált semmit? Az állatoknak is van lelke, ezért éppúgy érzékenyek, mint mi emberek. A Germán Gyógytudomány emberre és állatra is egyaránt érvényes (növényekre is).

Faji különbségek itt nincsenek, legfeljebb azok esetében, akik minket, a Germán Gyógytudomány barátait legszívesebben megköveznének, az ő kőkorszaki gondolkodásuk. Túl kéne most már lépni ezen! És ezt mindenkinek saját magán kell kezdeni. Köszönöm a nagyon részletes esettanulmányt!

 

Fordította: Mester Márta