Egy Kaliforniában végzett tanulmány szerint az ottani kórházi személyzet 50%-a elutasítja az új COVID-19 oltást. Ohióban a felmérés szerint ez az arány 60%. Ez a könyv azt is világossá tette, hogy a COVID-19 vakcinák biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatos aggodalmak a jelentősen lerövidített, hosszú távú vizsgálatok nélküli tesztelési eljárások után tudományosan megalapozottak, és ezt a véleményt neves szakértők is osztják.  Az a feltételezés, hogy ezek az aggodalmak az oltásellenesek, a “vaskalaposok” vagy a “szélhámosok” területe, e könyvvel megcáfolhatónak tekinthető.

Az oltás mellett vagy ellen szóló döntést egyénileg kell meghozni, az előnyök és hátrányok alapos mérlegelése után. Erre utalnak a könyvben felvetett nyitott kérdések és aggályok. Ahhoz, hogy az emberek jó lelkiismerettel hozhassák meg ezt a döntést, a fent részletesen tárgyalt problémás területek átfogó tisztázására van szükség. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a nyilvános és különösen a médiában zajló párbeszéd nem annyira a megválaszolatlan kérdések és problémás területek láthatóvá tételét, mint inkább az asztal alá söprését tűzi ki célul.

Az újságírók feladata azonban nem az, hogy az embereket az oltás melletti döntéshez tereljék, hanem az, hogy a lehető legátfogóbban és legkülönfélébb módon mutassák be a párbeszédet, amelyben a szkeptikus és kritikus tudósoknak is meg kell szólalniuk. A médiafogyasztóknak csak így lesz esélyük arra, hogy a COVID-19 vakcinázás előnyeinek és hátrányainak teljes tudatában, tisztességes és kiegyensúlyozott, nem egyoldalú tájékoztatás alapján hozzák meg személyes döntéseiket.

Különösen azért, mert nincs bizonyíték a steril immunitásról, amelyet a teleszkopikus vizsgálatokkal nem lehet bizonyítani, nincs alapja annak az erkölcsi “kötelezettségnek”, hogy a védőoltás mellett döntsünk. A vakcinázásra vonatkozó közvetett kötelezettség a politikailag előírt korlátozások vagy az emberek által egymásra gyakorolt társadalmi nyomás révén szintén nem tűnik indokoltnak a nyitott biztonsági kérdések és a hatékonyságra vonatkozó hiányos bizonyítékok miatt.

Ha a vakcinák nem váltanak ki steril immunitást, és ezért nem szakítják meg a fertőzési láncot, ez azt jelenti, hogy még a beoltott emberek is megfertőzhetnek másokat a SARS-CoV-2 vírus felvételével, és enyhe lefolyás esetén esetleg észrevétlenül továbbadhatják másoknak. Ezt a kérdést különösen az egészségügyi ágazatban kell figyelembe venni. A COVID-19 tüneteit enyhítő, de a beoltott fertőzőképességét nem megszüntető oltás bizonyos veszélyeket is rejt magában, ha magas kockázatú betegekkel van dolgunk. Amennyiben az oltás következtében egy esetleges COVID-19 fertőzés észrevétlen maradna, például az ápolószemélyzet számára a tünetek enyhülése miatt, vagy ha a beoltott személyek abba a tudatba ringatnák magukat, hogy már nem jelentenek veszélyt másokra, ez a körülmény még növelné is a veszélyeztetett személyekre való észrevétlen átvitel kockázatát. Ezt a problémát feltétlenül figyelembe kell venni az oltást végző egészségügyi dolgozók megfelelő oktatásával. A beoltott lakosságot tájékoztatni kell a steril immunitás bizonyítékainak hiányáról és az ebből eredő következményekről is.

A COVID-19 megbetegedés esetén a súlyos kórfolyamatok kialakulásának jelentős kockázatának kitett kockázati csoportokon belül az átfogó védőoltás igen ésszerűnek és törekvésre méltónak tűnik, feltéve, hogy ez önkéntes alapon és részletes tájékoztatást követően történik. Különösen a nagyon idős és súlyosan korábban megbetegedett emberek esetében kell nagy figyelmet fordítani az oltást követő egészségkárosodás előfordulására. A New England Journal of Medicine 2021. január 15-én 23 időskori halálesetről számolt be, amelyek Norvégiában, a BioNTech mRNS-vakcinájával történő oltást követően azonnal bekövetkeztek. A halálesetek és az oltás közötti kapcsolatot jelenleg vizsgálják. Steinar Madsen, a Norvég Gyógyszerügynökség (NoMA) orvosigazgatója elmondta: “Elképzelhető, hogy az ismert mellékhatások, amelyek a fiatalabb és egészséges emberek számára nem veszélyesek, az időseknél súlyosbítják a már meglévő betegségeket.” A gyógyszer nem okozhat veszélyt a fiatalabbaknak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az összes korábbi favorit klinikai vizsgálata azt mutatta, hogy a reaktogenitás a vakcina második adagja után meredeken megnő. Ezért különösen a nagy kockázatú betegek esetében figyelmet kell fordítani a mellékhatásokra, ha az oltást meg kell ismételni. Az előny-kockázat arány azonban a nyitott kérdések ellenére valószínűleg sokkal kedvezőbb a kockázati csoportokban, mint a kockázati csoportokon kívül.

Mivel a kockázati csoporton kívül viszonylag ritkák a súlyos lefolyások, a túlterhelt egészségügyi rendszer veszélyét nem szabad az oltás ösztönzésére felhasználni. A kórházaknak a fiatal, egészséges emberek beoltása által okozott hatása vagy enyhülése csak kis mértékben lenne érzékelhető.

Általánosságban véve kívánatos lenne a kockázati csoportok célzott védelme, ahogyan azt számos szakértő hónapok óta követeli. Itt vannak a legnagyobb mulasztások, amelyeket a politika ellen fel lehet róni. Ezzel kapcsolatban utalok a széles körű vitára, amely az interneten is mindenki számára elérhető.

Forrás: Clemens G. Arvay: Corona Impfstoffe