2020 decemberében a mainzi székhelyű BioNTech vállalat Pfizerrel együttműködve kifejlesztett mRNS-vakcinája feltételes uniós jóváhagyást kapott az EMA-tól, miután a vakcinát nem sokkal korábban már forgalomba hozták az Egyesült Királyságban. Ez a jelölt a kezdetektől fogva az egyik nagy favorit. A BioNTech 2019 őszén már kapott egy 55 millió dolláros tőkebefektetést a Bill & Melinda Gates Alapítványtól, a kilátásba helyezett teljes befektetés pedig 100 millió dollár.

Mint minden genetikai jelölt esetében, az I/II. fázisban ez az mRNS-vakcina is erősen reaktogénnek bizonyult számos más, már engedélyezett vakcinához képest, helyi mellékhatásokkal és szisztémás betegségérzettel. Például a közepes szintű 30 mikrogrammos dózis, amelyet az EMA azóta jóváhagyott, a 18 és 55 év közötti vizsgálati személyek 17 százalékánál 38 Celsius-fok feletti lázat okozott a szükséges második oltás után a New England Journal of Medicine 2020. október 14-i számában megjelent tanulmány szerint.

Az idősebb, 65 és 85 év közötti résztvevők nyolc százalékánál találtak 38 fok feletti lázat, ami ebben a korcsoportban a kevésbé kifejezett immunválaszokkal magyarázható. Összehasonlításképpen ismét emlékeztetem Önöket ugyanezen mellékhatás gyakoriságára a meningococcus és a FSME vakcinák esetében, ahol a 38 fok feletti láz hasonló II. fázisú vizsgálatokban csak egy, illetve egy százalék alatti százalékban fordult elő.

A 18 és 55 év közötti vizsgálati személyek 75 százalékánál a BioNTech vakcina az I/II. fázisban fáradtságot (kimerültséget), 58 százaléknál hidegrázást okozott. A 65 és 85 év közötti idősebb vizsgálati alanyok 42 százalékánál fáradtság, 17 százalékánál pedig hidegrázás fordult elő. Ezek az adatok a most jóváhagyott 30 mikrogrammos dózisra is vonatkoznak.

Az AstraZeneca vakcinájához hasonlóan a BioNTech esetében is megfigyelték a fehérvérsejtek csökkenését minden korcsoportban az I/II. fázisban végzett vérmonitorozás részeként. Az előzetes értékelés azonban nem tartalmaz pontos információkat az érintett vérsejtek típusáról és a megfigyelt mértékről. Meg kell azonban jegyezni, hogy a limfociták mennyiségi csökkenése bekövetkezett. Ez a fehérvérsejtek egy alcsoportja, amely fontos szerepet játszik a sejtes immunválaszban. Ezek közé tartoznak a B-, a T- és a természetes ölősejtek. A jelentésből azonban nem derül ki egyértelműen, hogy pontosan melyeket érinti. A szövegben a következő megjegyzés található: „A limfociták számának átmeneti csökkenése a vakcinázást követően nem járt klinikai következményekkel, minden korcsoportban megfigyelhető volt, és valószínűleg a limfocitáknak a véráramból a nyirokszövetbe történő átmeneti átcsoportosításának köszönhető, amely a vakcinázásra adott funkcionális immunválasz.”

A folyamatban lévő III. fázisban 43548 alanyból 21720-an kapták meg a BioNTech vakcinát. A többiek placebót kaptak. Az oxfordi vakcinához hasonlóan a BioNTech III. fázisú vakcináról készült első időközi jelentés is megerősítette, hogy az oltás után influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek. A 18 és 55 év közötti résztvevők 16 százaléka 38 Celsius-fok feletti lázzal reagált. Az idősebbek (65 és 85 év közöttiek) körében ez az arány 11 százalék volt. Így a 38 Celsius-fok feletti láz gyakrabban fordult elő a III. fázisban a vizsgálati alanyok idősebb csoportjában, mint korábban az I/II. fázisban. A placebocsoportban az oltást követő láz gyakorlatilag egyáltalán nem, vagy csak elszigetelt, statisztikailag nem látható esetekben fordult elő (0%). Így a láz tüneteivel mérve a placebóhoz képest a reaktogenitás erős volt. A fiatalabb résztvevők 45%-a használt lázcsillapítót az oltás közelében. Az idősebb résztvevők 38%-a használt ilyen gyógyszereket.

A fiatalabb oltottak 59%-a panaszkodott fáradtságra (a placebóval 23%). Az idősebbek körében ez az arány 51% volt (17% a placebóval). A fejfájás a fiatalabb oltottak 52%-át (placebo: 24%) és az idősebbek 39%-át (placebo: 14%) érintette. Szisztémás izomfájdalom a fiatalabbak 37%-ánál (placebo: 8%) és az idősebbek 29%-ánál (placebo: 5%) fordult elő. Egyéb influenzaszerű mellékhatások közé tartozott a hidegrázás, a fájó végtagok, valamint a gyomor- és bélpanaszok.

Ismétlem, az influenzaszerű mellékhatások önmagukban nem adnak okot aggodalomra. „Fontos kérdések maradtak megválaszolatlanul” – írták Eric Rubin és Dan Longo orvosok a neves New England Journal of Medicine című folyóiratban. „Csak mintegy 20 000 alany kapta meg a vakcinát. Váratlan biztonsági problémák merülnek-e fel, amikor a beoltott emberek száma milliókra vagy esetleg milliárdokra nő? A mellékhatások hosszabb megfigyelési időszak után is jelentkeznek majd?”

A szerzők kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a vakcina hatása mennyi ideig tart, és hogy a vakcina a tünetmentes fertőzések megelőzésével megszakíthatja-e a fertőzés láncolatát is. Azt kérdezik: „És mi van azokkal az embercsoportokkal, akiket nem vontak be a vizsgálatokba, mint például a gyermekek, terhes nők és immunszupprimált, sokféle kórtörténettel rendelkező betegek?”.

Ezzel Rubin és Longo a New England Journal of Medicine-ben összefoglalta azokat a biztonsági kérdéseket, amelyeket a BioNTech-en is meg kellene vitatnunk. Nem kell hosszasan vitatkoznunk arról, hogy a magas reaktogenitás az influenzaszerű tünetekkel probléma-e vagy sem. Ez – ezzel az oltóanyaggal is – arról szól, hogy nem tudjuk, amivel a teleszkopikus vizsgálati eljárások után meg kell barátkoznunk.

A Rubin és Longo által felvetett kérdésekre a tesztelési és engedélyezési eljárások után, kellően hosszú megfigyelési időszakokkal és adatelemzésekkel általában sokkal jobban lehet válaszolni, mint jelenleg.

Az a tény, hogy már az első nagy-britanniai alkalmazások után világossá vált, hogy az allergiás kórtörténettel rendelkező embereknek inkább jelenteniük kellene a BioNTech oltóanyagát, mára már köztudott, és nem kell itt részletezni. Egyes tudósok azt gyanítják, hogy a vakcinában lévő bizonyos nanorészecskék váltják ki az allergiás reakciókat. Ez egy olyan összetevő, amelyet az mRNS nanolipid bevonata tartalmaz, és amelynek kémiai megnevezése polietilénglikol (PEG). Ezt az adalékanyagot már korábban is használták a gyógyszerekben. De ez az első alkalom, hogy az emberi gyógyászatban egy fertőző betegség elleni vakcinában alkalmazzák.

Ezúttal tehát a COVID-19 miatt rövid időn belül sok új dolgot engedélyeztek és hagytak jóvá a lakosság körében történő felhasználásra, mindenféle tapasztalati adatok nélkül. Folyamatosan bővül azoknak az embercsoportoknak a listája, akik esetében még a szakértők szemszögéből is egyre nagyobb aggodalomra ad okot a védőoltás: jelentős allergiás anamnézissel rendelkező személyek, terhes nők, szoptatós anyák, gyermekek, 16 év alatti serdülők, HIV-pozitív személyek, immunszuppresszív terápiában részesülők. Meg kell jegyezni, hogy a BioNTech vakcina 16 év alattiak számára nem engedélyezett, és hogy a terhes nőknek és a szoptató anyáknak nem ajánlott a vakcina beadása. A IV. fázis, azaz a alkalmazás minden bizonnyal választ fog adni a meglévő biztonsági kérdésekre. Ezekhez a válaszokhoz adatokra és empirikus értékekre van szükség. És időre.

A Moderna mRNS-jelöltje hatásmechanizmusát tekintve hasonló a BioNTech jelöltjéhez. A Moderna mRNS-vakcina már a korai klinikai fázisokban is hasonló eredményeket ért el a BioNTech vakcinájához a reaktogenitás tekintetében: a vakcina második beadása után a 100 mikrogrammos adagolási szinten minden alany különböző szisztémás mellékhatásokkal reagált. A második adag után például 80 százalékuknál hidegrázás jelentkezett, és ugyanennyien panaszkodtak fáradtságra. 60 százalékuknak fejfájása és 40 százalékuknak láza volt. Ezt a 100 mikrogrammos adagot az EMA jóváhagyta. E könyv szerkesztési határidejének lejártakor még nem állt rendelkezésre a folyamatban lévő III. fázisról szóló időközi jelentés.

Még nem tudni, hogy az allergiások jobban tolerálják-e a Modenra vakcinát. A BioNTech vakcinával szemben, amelyet mínusz 70 és mínusz 80 Celsius-fok között kell tárolni, a Moderna jelöltje csak mínusz 20 fokon igényel tárolást. 2016-ban a Bill & Melinda Gates Alapítvány a Moderna mRNS technológiáját kezdeti 20 millió dolláros befektetéssel támogatta, amely a későbbiekben 100 millió dollárra emelkedhet.

Egy másik hasonló, 2021 tavaszán engedélyezésre esélyes jelölt a tübingeni székhelyű CureVac vállalat mRNS-vakcinája. Ez a vállalat és az RNS-technológia 2015 óta a Bill & Melinda Gates Alapítvány legnagyobb befektetési projektjei között is szerepel. Kezdetben az alapítvány 46 millió eurót fektetett be a CureVacba.

A többségi tulajdonos Dietmar Hopp a Handelsblattnak elmondta, hogy a CureVac-kal „a legjobb vakcináért folyó versenyt” szeretné megnyerni. Pierre Kemula, a vállalat pénzügyi vezetője bejelentette, hogy a CureVac az mRNS-vakcinával a befektetők számára is megtérülést szeretne elérni: „Vannak olyan befektetőink, akik tíz éve pénzt fektetnek a vállalatba, így számukra egy kis megtérülést kell elérniük”. 2020 nyarán a CureVac részvényei 250%-kal emelkedtek.

Természetesen az a tény, hogy az üzletről is szól, nem a CureVac egyedi értékesítési szempontjai közé tartozik. A gyógyszeripari vállalatok, mint minden vállalat, gazdasági célokat is követnek. Ez teljesen jogos, de figyelembe kell venni, amikor a vakcina „versenyét” vizsgáljuk.

Forrás: Clemens Arvay: Corona-Impfstoffe – Rettung oder Risiko?