Fertőzés, vírusok – az átváltozás hipotézisei
Dr. Hamer felfedezéseivel egyértelműen bizonyított, hogy mikrobák általi fertőzés nem létezik. Ezért az „immunrendszer” hipotézise is téves, amit az orvostudomány állított fel azért, hogy a fertőzés-elmélet körüli tisztázatlanságokat feloldja.
Dr. med. Mag. theol. Ryke Geerd Hamer
Kivonat az „AIDS – a betegség, amin nem létezik” c. könyvéből
Második kiadás, 2010. február (33-35. oldal)
„Vírusok – a király új ruhája”
Az 1908. évi Meyers Lexikonban a vírus fogalma: „(lat.) méreg, különösen betegségméreg.” Akkoriban nem tudtak róla többet. De még ebben is tévedtek.
Még nem tudjuk, hogy a régen így elnevezett „vírusok” egyáltalán léteznek-e (hipotézis: a vírusok a mikrobák bomlásterméke vagy csak antitestek az allergiák esetében). Amikor 150 évvel ezelőtt kitalálták a vírusok létezését (Pasteur!), még csak elsődleges mikroszkópok léteztek, amelyekkel a 10.000-szer nagyobb baktériumokat is alig lehetett felismerni. Még soha senki nem figyelte meg a vírusok szaporodását.
Szintén téves az a feltételezés, hogy a vírusok „megbetegítenek”. Segíthetnek a gyógyulás helyreállításában, de még egyelőre ez sincs bizonyítva. Most már tudjuk, hogy a baktériumok nem a betegségek okozói, hanem egy bizonyos területre szakosodott munkások, akik a gyógyulási fázisban végzik a munkájukat. Ugyanilyen hipotézis volt az is, hogy a vírusok betegséget okoznak. Ebből semmi sem igaz, ez mind egy óriási badarság. Az igazság az, hogy egy teljesen sötét szobában látni vélnek egy koromfekete macskát. A filozófus állítja, hogy látja, a teológus esküszik rá, hogy megfogta a farkát, ami nem is létezik… Ugyanígy esküsznek a „virológusok” arra, hogy láttak egy ilyen vírust, de szigorúan véve így kellene jellemezni őket: „a hipotetikus vírusok, vagy még inkább antitestek a megoldási fázisban.” És ha léteznek vírusok, akkor azok kizárólag az ektodermális sejtszövetekben tevékenykednek, felépítési vagy helyreállítási munkákat végeznek csak a külső csíralemezhez tartozó laphámsejtekben és laphám-nyálkahártyákban; vagyis ez azt jelenti, hogy segítenek a bőr fekélyeinek és a nyálkahártyák újjáépítésében és erős duzzanat kíséretében feltöltik az ektodermális, nagyagykéreg által irányított szervek fekély általi, sejtek anyagveszteségeit. Minden olyan gyógyulási fázis, amelyeknél szerepet játszanak az antitestek (a nagyagykéreg által irányított szervek)némileg kedvezőbb a gyógyulás az antitestekkel („katalizátorok”), mint azok nélkül.
Az antitestek úgy tűnik, a test saját részecskéi, vagyis egyfajta „katalizátorok”, mint ahogy a kémiában is ismerjük: olyan anyagok, amelyek a puszta létükkel érnek el hatást, de a vegyi folyamat során nem változnak át. Ezenkívül ők nem önálló élőlények, mint a baktériumok, hanem csak bonyolult, a test saját fehérjemolekulái, amelyeket a szervezet szaporít és állít elő, mégpedig kizárólag a gyógyulási fázisban a konfliktusmegoldást követően. Mindenesetre az elvégzett munka után beolvadnak és elpusztulnak.
Az eddigi elképzeléseink, miszerint ki kell őket irtani, így helyes: Gondoskodnunk kell arról, hogy a folyamat optimalizálása érdekében egy bizonyos gyógyulási fázisban minden odatartozó mikroba is jelen legyen. Hogy az antitestek (már ha egyáltalán léteznek) egyáltalán átadhatók-e másnak, vagy hogy azokat a saját szervezetünk állítja-e elő, azt még nem tudjuk pontosan (az világos, hogy a szervezet saját fehérjéiből épülnek fel).
Régen azt hittük, hogy az egyfajta bőrkiütéssel járó kanyaró, a rubeola, a herpesz stb., minden egy vírus okozta megbetegedés. Azonban amikor lecsengett a betegség, pl. a „kanyaró-antitest teszt” pozitív volt, már gyógyult volt, vagyis ez azt jelentette, hogy a páciensnek kanyarója VOLT (a bőr reakciója volt már csak), és hogy már túl van rajta. A kanyarónál és a rubeolánál, a klasszikus vírusos „megbetegedés” (vagyis a megoldási fázis) esetén sincs bizonyítva a megbetegítő vírus.
Az AIDS teszt (szmegma teszt) esetében vélik különösen súlyosnak azt, ha az pozitív. Ez azonban nem nyilvánvaló, hiszen sok pozitív allergia tesztet ismerünk, amelyek életünk végéig pozitív maradhat, amennyiben a páciens újra és újra sínre kerül, tehát ha kiújul a konfliktusa. Nagyon sok tesztnél ismerjük a sajátságos bőrelváltozás jelenségét, azonban az AIDS-nek nincs saját „AIDS-tünetegyüttese”. Ennek köszönhetően az orvostudományi diagnosztikai önkényuralom előtt nyitva áll az összes ajtó.
Mindez tehát azt jelenti, hogy nagyon fontos, hogy legyenek mikrobáink! Gondoskodnunk kell arról, hogy a folyamat optimális lezajlása érdekében egy bizonyos gyógyulási fázisban minden oda tartozó mikroba jelen legyen. Ha nincsenek „speciális mikrobák” a megoldási fázisban, akkor a gyógyulás természetesen úgy is lezajlik, csak biológiai szempontból nem optimálisan.”
/Fordította: Kelemenné Dévényi Julianna/
Dr. Stefan Lanka virológus igazolja Dr. Ryke Geerd Hamer elméletét, miszerint megbetegítő vírusok nem léteznek! Mindenki saját maga meggyőződhet róla a Germán Gyógytudomány természettörvényei alapján, valamint a klein-klein-verlag által kiadott, dr. Stefan Lanka, prof. dr. Hans-Ulrich Niemitz, Veronika Widmer, Karl Krefeld által írt könyvek hiteles, a német egészségügyi minisztériumok közlései alapján.
Vírusokról lásd még:
Jogállam szükségességéről, nemlétező vírusokról, AIDS-hazugságról
